Támadnak a gyomok

Pozsony. A globális felmelegedés és az üvegházhatás miatt eltűntek az élőlények és a növények közti természetes (földrajzi) határok, mutatott rá Ivan Jaromílek biológus. Minden élő szervezetnek megvan a hegyekkel, dombokkal, folyóval vagy tengerrel behatárolható saját természetes környezete, de a változások nyomán eltűnnek a határok, a kiszorított fajok új helyre kerülnek, megkezdődik a biológiai invázió, vagyis idegen organizmusok tömeges vándorlása más fajok természetes környezetébe. „Mi, emberek a harcot gyakorlatilag már elveszítettük” – fejtette ki Jaromílek.

Ezek a növények a szélsőséges körülmények között – szárazság, árvíz esetén – is megélnek. Ideális esetben a szél, a víz, az emberek vagy az állatok is segítik terjedésüket.

A lakosság számára ez a folyamat több veszélyt is rejteget. „Hogy csak a legfontosabbat említsük: csökkenti a szántóföldek termékenységét, és többet kell majd költeni az allergiában szenvedő lakosság gyógyítására – mondta a biológus. – A legérdekesebb betelepült növények egyike a kaukázusi medvetalp. Európába 1850-ben került be, Szlovákiába pedig 1963-ban. Ezzel, a gyakran 2,5 méternél is magasabb növénnyel erdőszélen vagy patakok partján találkozhatunk. Levelei kellemetlen bőrgyulladást okoznak. De említhetném az adventív süntököt is, mely felkúszik a bokrokra, fákra, majd megfojtja őket. Ez az Észak-Amerikából származó, jelenleg is terjedőben levő növény éretten száraz, lágy tüskékkel borított terméséről kapta nevét.”

Jaromílek szerint sokan nem tudják, hogy e káros gyomnövényeket a törvény értelmében irtani kellene. Ennek ellenére sok kertben megtalálhatók, hiszen eredetileg dísznövényként hozták be őket az országba, így ezekre is vonatkoznak a különböző természetvédelmi előírások, melyeket nem ártana újragondolni. A káros gyomokat azonban mindenképpen el kell távolítani, ám ezzel problémák vannak, mert mindenkinek saját földjéről saját költségén kellene kiirtania őket. Aki nem teszi, törvényt sért, amiért pénzbírság jár. (dp)