Szükség van az oktatás tartalmi reformjára

Dunaszerdahely. Mivel a szemléletbeli változások jelentősen módosították a hasznosítható tudástapasztalatot, eljött az ideje az oktatás tartalmi reformjának, hogy végre terítékre kerüljön a mit és hogyan tanítunk kérdése, közölte Pék László a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) elnöke a hétvégén rendezett 13. Katedra Napokon. A Katedra Alapítvány, az SZMPSZ és a Katedra folyóirat szakmai tanácskozásának témája az oktatás tartalmi szabályozása volt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az oktatás tartalmának a máról kell szólnia, a tananyagnak a diák önfejlődését kell segítenie. Ádám Zita, az SZMPSZ alelnöke a reformok szükségességéről szóló értekezésében felhívta a figyelmet, hogy az információ megszerzése és birtoklása szellemi hatalom. „Minek az iskola, ha az ember nem azt tanulja, amire odakinn, a világban szüksége van”, tette fel a kérdést Ádám Zita. Az iskola nem működhet az élettől elzárt, attól független intézményként. Iskoláink ahelyett, hogy a jelenben tájékozódnának, a múltba tekintenek, fűzte hozzá. Véleménye szerint rendszerszemléletű reformban kell gondolkodni, melyet a kistérségi összefogásnak kell kiegészítenie.

A tartalmi szabályozásnak érintenie kell a tanterveket, a tartalomhordozókat, azaz a tankönyveket és egyéb taneszközöket, valamint a vizsgarendszert is, figyelmeztetett A. Szabó László, az oktatási tárca nemzetiségi főosztályának vezetője, a Katedra Társaság elnöke. Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója a tartalmi fejlesztés és a helyi oktatásszervezés összefüggéseivel kapcsolatban elmondta, az iskolafenntartó önkormányzatoknak oktatásfejlesztési tervet kellene kidolgozniuk. Ugyanakkor kiemelte a saját pedagógia program, illetve az iskolai küldetésnyilatkozat, a benne megfogalmazott célmeghatározások szerepét. Csicsay Károly, az Állami Pedagógiai Intézet munkatársa közölte, a jövőben megváltozik a tanár szerepe, csupán a tanulás irányítója lesz, nem pedig az egyedüli információforrás. Hangsúlyozta, csökkenteni kell a tananyag mennyiségét. Felhívta a figyelmet az ún. műveltségtömbök, a tantárgyközi megközelítés jelentőségére. Géczi János, az Iskolakultúra főszerkesztője a magyar neveléstudományi szaksajtó és az oktatás kapcsolatáról tartott előadást.

Ez alkalommal is átadták a Katedra Díjakat. Balogh Csaba karnagy, zenész, pedagógus életműve elismeréséül, Pénzes István, a Lant és kard verses magyar történelemsorozat szerzője, összeállítója a Katedra folyóiratban kifejtett munkásságáért, Szokol Dezső, a gútai szakmunkásképző magániskola létrehozója pedig iskolaalapításért, illetve a magániskolák hálózatának fejlesztéséért vehette át a díjat. A rendezvényt Németh Margit, a Katedra Alapítvány elnöke és Hodossy Gyula, a Katedra Alapítvány igazgatójának szavai zárták.