Szóbeszéd pipafüst, pénz a fundamentum

Tavaly már igénybe vehettük a párkányi Vadas termálstrand pezsgőfürdőjét. Az ülőfelület az utolsó négyzetméterig ki volt használva. Igen, múlt időben kell beszélni róla, mert ez ebben a formában már nem igaz, ugyanis az igazgató úr Hajdúszoboszlón járt. Mi az összefüggés a kettő között? Csak az, hogy Gyetven úr meglátta, az ottani strandon már nem ingyenes a pezsgőfürdő. Hazaérkezése után nem volt tétlen, a szezon közepén, a hét közepén ukmukfukk gyorsan parancsba adta: a medencét körbe kell keríteni, mert ezentúl személyenként harminc koronát fognak szedni a használatáért. Nem volt meggondolatlan – a városi hangosbemondónak is elküldte a nagy hírt, amely közölte azt a nagyérdeművel. Örült boldog-boldogtalan , hogy végre lesz alkalma kipróbálni az ülőmedencét, mert bizony amióta az megnyílt, neki még soha nem sikerült oda befurakodni. Igen, voltak néhányan olyan telhetetlenek, hogy reggel kényelmesen elhelyezkedtek – a nap folyamán még véletlenül sem jöttek ki, nehogy valaki arcátlanul elfoglalja a féltve őrzött helyüket – , és este az utasító füttyszó ellenére sem akarta (vagyis inkább nem bírta) elhagyni a forró vizet. Volt, akit a mentők vittek el. Igen, ez ellen tökéletes megoldás az effajta óvintézkedés. Nem beszélve arról, hogy a víz milyen tiszta azóta. Mert igaz: ha valaki egész napját a medencében tölti, benne a dolgát is elvégzi, nemde?!

A pezsgőfürdőt negyven percig használhatjuk, az idő leteltével az úszómesterek kitessékelik a vendégeket, és húsz perc múlva indulhat a következő turnus. Ha a medence eddig nem tudott élményt szerezni valakinek, most tud – még ha nem is az elsődleges funkciójával: A tűző napon, pokoli hőségben a türelmetlenül várakozó tömeg látványa a vályú előtt lökdösődő sertésekre emlékezeti az embert. Kérem szépen, mi megyünk Európába?

De még nem esett szó a szegényebb rétegről. Ők mit csináljanak? Kielégíti-e őket a lökdösődők vicces látványa? Befizetik a nyolcvan korona napi díjat, és úszhatnak – feltéve, ha már napközben nem kezdik leengedni az úszómedence vizét – , esetleg csúszdázhatnak – még szerencse, hogy Hajdúszoboszlón nem kellett érte fizetni – vagy napozhatnak, de ezért meg minek ekkora összeget kidobni? Száz szónak is egy a vége, az igazgató úr azért mégsem gondolta át teljesen, mit csinál. Igen, tudjuk, hogy a párkányi fürdő a nagyalföldi óriásstrand példáját követi, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy Párkány Szlovákiában van, és nem csak magyarországi turisták látogatják. Végül pedig annyit, hogy Hajdúszoboszló több, mint tíz évig különdíj befizetése nélkül működtette a pezsgőfürdőjét. Hol van ettől Párkány?