Szlovákiában a lakosok tizede minősül szegénynek

„A szegénység nem baleset, hanem a politikai döntések következménye” – állapította meg Sergio Aires, a Szegénység Elleni Európai Hálózat elnöke. A civil szervezet képviselői a közelmúltban Brüsszelben találkoztak, és közös nyilatkozatban hangsúlyozták: fel kell erősíteni a szegények hangját, hogy a politikusok végre meghallják őket, és a konkrét intézkedések foganatosítása előtt előbb konzultáljanak azokkal, akiket döntéseik egzisztenciálisan érintenek. Erre van lehetőség, hiszen a legtöbb norma rendes törvényalkotási folyamaton esik át, melynek szerves részét képezi a tárcaközi véleményezés, mely során a polgárok is kifejthetik véleményüket. A szegénység elleni hálózat képviselői hajlandók vállalni a közvetítő szerepet a politikusok és a szegények között, csak az érintetteket kell jobban ösztönözni a kölcsönös párbeszédre.A szegénységnek emberjogi vetületei is vannak, mindenkinek joga van méltóságteljes élethez, jegyezte meg Zuzana Kusá szociológus, az európai szervezet szlovákiai hálózatának képviselője. Emlékeztetett: az európai emberjogi charta 34. cikke szerint mindenkit megillet a szociális és lakhatási segítséghez való jog. A szegényeket is tisztelni kell, és számukra is hozzáférhetővé kell tenni az egészségügyi ellátást, művelődést, joguk van dolgozni. A szegénységi küszöb alatt élőkről sokszor valótlan képet festenek a politikusok, a média. „A szegények többsége a saját hazájában nem lusta, nem buta, nem műveletlen vagy drogfüggő” – olvasható a Brüsszelben elfogadott nyilatkozatban, mely szerint le kell rombolni a szegényekkel szembeni előítéleteket, például hogy erről maguk tehetnek, vagy hogy csak ölbe tett kézzel várják a szociális segélyt, nem akarnak dolgozni. Anna Galovičová aktivista szerint az ilyen megállapítások csak erősítik a szükséghelyzetben lévők frusztrációját és passzivitását. A magas munkanélküliséggel küszködő régiókban nehéz elhelyezkedni, rendes munkaviszonyt létesíteni, ezért sokan legalább megbízási szerződésre vagy részmunkaidőben végzett munkával próbálnak némi jövedelemre szert tenni. Ők viszont már nem szerepelnek a szociális ügyi hivatal statisztikájában, ugyanis nem jogosultak szociális segélyre, noha bevételük a minimálbérnél is alacsonyabb, és szegénységi kockázatnak vannak kitéve. Szlovákiában mintegy 180 ezer ember van anyagi szükséghelyzetben, ők szociális segélyt kapnak. Ha ehhez hozzáadjuk a velük egy háztartásban élő, közösen megítélt személyek – például a gyerekek – számát, a lakosok csaknem tizede szegénynek minősül. Dél-Szlovákiában élnek a legtöbben anyagi szükséghelyzetben. Az európai hálózat rámutatott az egyes országok szociális rendszere közötti nagy különbségekre, és e téren minél gyorsabb harmonizálást sürget. Az egyes szociális segélyek között óriási eltérések vannak – sokkal nagyobbak, mint az átlagfizetések vagy az árak között. „A fejlett, gazdag országok szegényei nagyobb védettséget élveznek, a segélyből képesek szerény, de tisztességes megélhetést biztosítani, bekapcsolódhatnak a társadalmi életbe is. Más államokban – köztük Szlovákiában is – a szegények nyomorognak, tönkreteszik az egészségüket, és a megfelelő források és szolgáltatások híján egyre inkább kirekesztik őket az életből” – olvasható a brüsszeli dokumentumban.