Az áfa csökkentése a választott élelmiszerek esetében nem segített a lakosokon.
Szlovákia lehet az egyik legdrágább ország az EU-ban
Szlovákiában az áfarendszer jelentős változásokon ment keresztül 2025 elején, ami az árak emelkedéséhez vezetett. Az éttermekben fogyasztott ételekre kedvezményes, öt százalékos áfakulcs vonatkozik, míg az elvitelre vagy házhoz szállításra rendelt ételek esetében már tizenkilenc százalékos adót kell fizetni. Az italok áfája is emelkedett: az éttermekben felszolgált üdítők tíz százalékos helyett immár tizenkilenc százalékos kulccsal adóznak. Ezzel párhuzamosan az általános áfakulcs húsz százalékról huszonhárom százalékra nőtt, ami számos termék, például a mobiltelefonok drágulását eredményezte.
A szlovák gazdaságban 2025 januárjában az éves áramelkedés 4,1 százalékot ért el, amely az egyik legmagasabb az eurózónában, Horvátország után a második legnagyobb. Bár a kormány célja az alacsonyabb élelmiszerárak elérése volt, a valóságban az áfaemelések és egyéb új adók miatt az árak tovább emelkedtek. A hazai termékek, például a sertéshús vagy a friss pékáruk esetében az áfa öt százalékra csökkent, míg az importált termékek drágábbak lettek a magasabb, tizenkilenc százalékos adó miatt.
A változások között szerepel egy új adó is, amely az édesített üdítőitalokat literenként 0,15 euróval terheli. A szlovák kormány a reformokat az infláció elleni védekezésként mutatta be, de az új pénzügyi tranzakciós adó és az áfakulcsok növekedése miatt Szlovákia lehet az egyik legdrágább ország az Európai Unióban.
A Statisztikai Hivatal adatai
- Januárban 2024 decemberéhez képest a fogyasztói árak havi szinten 1,7%-kal emelkedtek, ami az elmúlt két év legmagasabb havi növekedése.
- Az árak 12 iparágból 10-ben emelkedtek, a legnagyobb növekedés az alkoholos italok, dohányáruk (4,6%) és a közlekedési szolgáltatások (3,5%) területén volt tapasztalható.
- Lakhatási és közüzemi szolgáltatások: 1,3%-os növekedés (gáz, villamos energia, tüzelőanyagok akár 2%-kal drágultak).
- Élelmiszerek: Átlagosan 0,5%-os növekedés, de egyes termékek, például gyümölcsök 5,6%-kal, zöldségek 2,3%-kal drágultak.
- Üdítőitalok: Az új cukoradó miatt közel 12%-os emelkedés, az ásványvizek és gyümölcslevek 17%-kal lettek drágábbak.
- Alkoholtartalmú italok: A bor 13,3%-kal, a szeszes italok 7,1%-kal, a sör 5%-kal drágult.
- Közlekedés: Üzemanyag és szállítási költségek miatt 3,5%-os áremelkedés.
- Szolgáltatások: Szálláshelyek 2,5%-kal, postai szolgáltatások 14,5%-kal, távközlési szolgáltatások és oktatás 3,4%-kal drágultak.
Az infláció várhatóan emelkedni fog
A januári infláció emelkedését többek között az általános forgalmi adó emelése okozta, amely az árak széleskörű növekedését eredményezte, különösen a szolgáltatások terén. Matej Horňák elemző szerint az áfaemelés hatása elsősorban a szolgáltatások árait pörgette fel, míg az áruk esetében az emelkedés nem volt teljes mértékben érezhető, mivel a gyártók és a kiskereskedők alacsonyabb haszonkulcsot alkalmaztak.
Horňák arra figyelmeztetett, hogy a jövőben várhatóan fokozódni fog az árak emelkedése, különösen az új tranzakciós adó bevezetésével, amely tovább növeli a költségeket.
Feltételezzük, hogy itt is fokozatos árkiigazítás következik be, ami a költségek további növekedésével együtt az elkövetkező hónapokban felfelé fogja nyomni az árakat
– tette hozzá.
Hasonló véleményen van Ľubomír Koršňák is, aki szerint a magasabb áfa hatása még a következő hónapokban is fokozódni fog, míg a szolgáltatások árai továbbra is az átlag felett emelkednek.
A kormány azonban az energiaárak növekedését igyekszik fékezni, ami segíthet mérsékelni az inflációs nyomást. Horňák rámutatott, hogy az energiaárak piacra szabott igazítása valószínűleg jövőre várható, a jelenlegi támogatási rendszerek pedig alacsonyabb szinten tartják az inflációt, bár ennek költségei az államkasszát terhelik.
Mi a helyzet az EU-ban?
2025 januárjában az Európai Unióban 2,8 százalékra emelkedett az infláció, ami 0,1 százalékpontos növekedést jelent a decemberi értékhez képest – közölte az Eurostat statisztikai hivatal. Az eurózóna inflációja is emelkedett, és januárban 2,5 százalékra nőtt, ami 0,1 százalékpontos emelkedés az előző hónaphoz képest. Egy évvel korábban az EU-ban 3,1 százalék, míg az euróövezetben 2,8 százalék volt az infláció. Dániában januárban volt a legalacsonyabb infláció az EU-ban, mindössze 1,4 százalék. Ezt követték Írország, Olaszország és Finnország, ahol 1,7 százalékos inflációt mértek.
Ezzel szemben Magyarországon (5,7%), Romániában (5,3%) és Horvátországban (5%) voltak a legmagasabbak az inflációs mutatók.
A hónap során az infláció nyolc uniós országban csökkent, míg négy országban nem változott, 15 országban pedig nőtt a fogyasztói árak emelkedésének üteme.
Kapcsolódó cikkünk
Az elemzők már tavaly megjósolták az emelkedő inflációt
A szlovákiai háztartások számára 2025 tehát továbbra is komoly gazdasági kihívásokat tartogat, mivel az infláció és a költségvetési konszolidáció egyaránt visszafogja a fogyasztást és mérsékli a reálbérek növekedését is. Az elemzők szerint a tranzakciós adó és a szigorúbb költségvetési intézkedések növelhetik továbbá a veszteséges vállalatok számát, ami a beruházások és a foglalkoztatás csökkenéséhez vezethet.
Marek Nemky, pénzügyi elemző így értékelte a helyzetet:
A kulcskérdések továbbra is az infláció alakulása, a költségvetési konszolidáció hatásai és a vállalkozások alkalmazkodóképessége az új feltételekhez.
A szakértő hozzátette, hogy „a külföldi kereslet stabil növekedése és a kamatlábak várható csökkenése azonban némileg ellensúlyozhatja a negatív tényezőket.”
A gazdaság növekedése mérsékelt ütemben, két százalék körül alakulhat, de ezt befolyásolhatják a globális gazdasági kockázatok és az európai piac állapota. Az elemzők szerint a háztartások fogyasztására „jelentős nyomás nehezedik majd, mivel az államháztartás konszolidációja csökkenti a rendelkezésre álló jövedelmüket.” A fogyasztás növekedése így várhatóan egy százalék alá csökken.
A munkaerőpiacon enyhülés várható, de a magas inflációval együtt a reálbérek stagnálása is valószínű. A beruházások növekedésére számítanak az alacsonyabb kamatlábak és a külföldi kereslet erősödése miatt.
A kormányzati kiadásoknak továbbra is növekedniük kell, és hozzá kell járulniuk a reálgazdasági növekedéshez, bár jelenleg a költségvetési konszolidáció állapotában vagyunk
– hangsúlyozták a szakértők.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.