Szlovák iskola parancsra

Kormánypárti képviselők – köztük Vörös Péter (Híd) – javaslatára módosult decemberben a közoktatási törvény és az oktatásügyi államigazgatásról szóló jogszabály. Lényege, hogy ha az önkormányzatok nem állapodnak meg az iskolakörzetek kialakításáról, akkor ez a jogkör a járási hivatalokra száll át, s a hivatal jelöli ki az iskolakörzetet. A módosítás nem tartalmaz megkötést a minimális osztálylétszámra, s a hidas politikusok szerint ez a magyar közösségnek is kedvez. Mindezt úgy, hogy az állam nem biztosít anyagi fedezetet az osztálynyitáshoz.

Peter Krajňák (Híd) oktatási államtitkár elmondta, hogy az iskolakörzet kialakításakor – az új szabályozás szerint – négy kritériumot kell szem előtt tartani. Ilyen az iskola kapacitása, illetve számba kell venni, hogy más önkormányzati épület alkalmas-e oktatói-nevelői munkára, figyelembe kell venni az elérhetőséget, a közlekedési tényezőket, és az állandó lakhelyű lakosok államnyelven való oktatásra vonatkozó igényét. „A járási hivatal akkor dönt az iskolakörzetről, ha veszélyeztetve van a kötelező iskolalátogatás, mert az önkormányzatok nem állapodtak meg” – mondta lapunknak Vörös Péter a közösségi hálón közzétett állásfoglalásában állítja, arra törekedtek, hogy ne sérüljön az önkormányzatiság elve. Fiala-Butora János jogász viszont emlékeztet, hogy eddig ez kizárólag önkormányzati hatáskör volt, most pedig feltételekhez kötik. „Magyarul, az eddig kizárólagos önkormányzati jogkör első lépésben továbbra is az önkormányzatoknál marad, a végső döntés viszont a kerületi székhelyen levő járási hivatalokhoz kerül” – mutatott rá Fiala-Butora János, aki szerint beavatkoztak az önkormányzatiságba, és egyértelműen a nagyszarvai szlovák iskola érdekében. Ráadásul a módosítás nem rendezi a kérdés anyagi vetületét. „Az önkormányzatot kényszerítik arra, hogy közös iskolakörzeteket hozzon létre, osztályt, iskolát nyisson, de pluszforrásokhoz nem jut, mindezt saját forrásokból kell kigazdálkodnia” – mutat rá Fiala-Butora János.

A módosítás a Nagyszarván kialakult helyzetre reagál. Itt tavasszal az önkormányzat elutasította, hogy a helyi magyar iskolában szlovák osztályt nyisson a környező településeken élő szlovák diákok részére. Peter Krajňák (Híd) oktatási államtitkár szerint a módosítással az eddigi mechanizmus nem sérül, pusztán nagyobb jogkört kaptak a járási hivatalok, ha az önkormányzatok nem állapodnak meg. „A módosítás a gyakorlatban pontosan meghatározza, mit kell figyelembe venni az iskolakörzetek kialakításakor” – mondta az államtitkár.

Fiala-Butora János jogász emlékeztet, hogy a módosításnál nincs megkötés a minimális diáklétszámot illetően. „Vagyis az eddig magyar iskolákra vonatkozó kivételt kiterjesztették a szlovák iskolákra is” – mondta a jogász. Fontos momentum, hogy a magyar iskolák minimális osztálylétszámát valóban eltörölték, az önkormányzatok pedig szabad kezet kaptak abban, hogy meddig tartják meg az iskoláikat, meddig és mennyit hajlandóak áldozni az iskola fenntartására saját forrásaikból. A módosítás alapján azonban a járási hivatal kényszerítheti az önkormányzatot az osztály megnyitására – akár 4 fővel is – , melynek anyagi vetületét saját zsebből kell finanszíroznia. Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója szerint az iskolák gazdaságilag akkor fenntarthatók, ha osztályonként átlag 20 diákkal működnek. „Ennyi diák után járó normatívából ki lehet gazdálkodni a fenntartási költségeket és a tanárok bérét, bár fejlesztésre már nem futja” – magyarázza az igazgató. Alacsonyabb létszámnál már a fenntartónak hozzá kell járulnia a költségekhez.

A módosításnál azzal is érvelnek, hogy oda-vissza érvényes. „Ha például néhány magyar szülő igényelné, hogy Kassa egyik lakótelepén működő szlovák alapiskolában magyar osztály nyissanak, érvelhet a fenntartónál ezzel a módosítással” – mondta Peter Krajňák.  Fiala-Butora János szerint ez az érv nem állja meg a helyét.  „Az eddigi szabályozás szerint is megoldható volt, hogy magyar osztályt nyissanak ott, ahol nem volt, viszont volt, illetve lett volna rá igény. Ez a módosítás egy olyan helyzetben segít, ha például több településen szétszórt iskolás gyermek részére szeretnének osztályt nyitni ott, ahol nincs iskola. Nem tudom elképzelni azt a szituációt, amikor ez az intézkedés a magyar oktatás számára előnyös. Ugyanis tipikusan ott, ahol elegendő számú magyar gyermek van iskola létesítésére, az önkormányzatban is képviselve vannak a magyarok érdekei, és a legritkább esetben vannak képviselve a kerületi székhely szerinti járási hivatalokban, akikhez a hatáskör került. Ez a törvény kifejezetten olyan közösségek számára előnyös, akik betelepülő közösségek. Politikailag nincsenek képviselve az önkormányzatokban, viszont van elegendő számú iskoláskorú gyermekük ahhoz, hogy egy iskolát létre hozzanak”– magyarázza Fiala-Butora János. „Pozitívumnak tartom, hogy a törvény ösztönzi az önkormányzatokat az együttműködésre! Ez a magyar iskolák szempontjából létkérdés, és régóta sürgető probléma. Tehát a törvénynek igenis lehet pozitív hatása az iskolahálózatunk további alakulása szempontjából” – zárja állásfoglalását Vörös Péter, a Híd parlamenti képviselője.

Fiala-Butora János szerint viszont ami ösztönzőt a törvény nyújt, az a magyar iskolák esetében eddig is adott volt (pl. önkormányzatok összefogásának lehetősége), amire pedig szükség lenne (pl. iskolabusz-program), azt ez a módosítás sem oldotta meg. A fő változás a hatáskör kerületi székhely szerinti járási hivatalhoz (tehát a dunaszerdahelyi járás esetében a nagyszombati, a komáromi járás esetében a nyitrai) helyezése, ahol a magyar érdekek nincsenek képviselve.