Szélmalomharc az álhírekkel

A koronavírus-fertőzöttek számának rejtegetése, egy Kínában dolgozó szlovák orvos titkos információi, a koronavírus elleni gyógyszer, Pozsony teljes izolációjának titkos tervei, a romák célirányos megfertőzése – egyebek mellett ilyen és ehhez hasonló információkat tartalmazó álhíreket leplezett le a rendőrség azóta, hogy hazánkban is megjelent a koronavírus. „A legintenzívebb kommunikációt márciusban folytattuk, amikor napi szinten jelentek meg a rendőrség Facebook-oldalán a valótlan információkat leleplező bejegyzések” – tájékoztatott Michal Slivka, az Országos Rendőrfőkapitányság szóvivője. Hozzátette, néhány esetben az álhíreket tartalmazó bejegyzések szerzői törölték a cikkeket, miután a rendőrség felhívta rá az emberek figyelmét, hogy valótlanságot tartalmaznak. A rendőrség mindezek mellett folyamatosan fordította szlovákra az Egészségügyi Világszervezet által megjelentetett információs kampányban a koronavírussal kapcsolatos leggyakoribb mítoszokról szóló részeket, hogy ezzel is próbálja gátolni a dezinformációk terjedését.

2018 óta a rendőrség külön felületet hozott létre a közösségi oldalon, amelyen az álhírekkel, hoaxokkal foglalkoznak, valamint tényekkel támasztják alá az információk hamisságát. Ez azért is fontos, mert a dezinformációk jelentős része éppen a közösségi hálón terjed. Sólymos Karin, a Pátria rádió álhírekkel kiemelten foglalkozó munkatársa arra figyelmeztet, hogy az álinformációk mindenkit megtalálnak. A legsebezhetőbbek azonban mindenképp a nagyon fiatal internethasználók, valamint az idősek.

Sólymos hangsúlyozza: nincs pontos meghatározása annak, mit nevezünk alternatív vagy konspirációs médiának. „Vannak ugyan nagyon primitív álhíroldalak, ahol arról olvashatunk, hogy a Föld lapos, vannak azonban ennél szofisztikáltabbak is, ahol megtalálhatók a hírügynökségek által kiadott hírek, köztük pedig néhol egy-két álhír is” – avat a részletekbe a szakértő. És hogy mi lehet mindennek a célja? Nehéz megmondani. Oroszországról sokszor beszélnek az álhírek kontextusában, és az alapján, amit eddig tudunk, elmondható, hogy a céljuk egy információs káosz létrehozása lehet. Ugyancsak lehet cél az állami szervekkel szembeni elbizonytalanítás vagy az egyes népcsoportok közötti feszültségkeltés.

A szakértő szerint mindenképpen pozitív, hogy a rendőrség ilyen szinten foglalkozik a dezinformációkkal. Úgy véli azonban, hogy az álhírek terjedésének csökkenéséhez mi is hozzájárulhatunk. „Azt gondolom, hogy a kritikus gondolkodás hiánya vezet az álhírek terjedéséhez, ezért elsősorban erre kellene a gyerekeket megtanítani. Továbbá példákon keresztül megmutatni, hogy mi igaz és mi nem, melyek azok az információk, amelyek más forrásokban máshogy szerepelnek. Szélmalomharc ez, hiszen sokan csak azt szeretik hallani, amivel ők is egyetértenek. Kevesen képesek arra, hogy a mélyen gyökerezett meggyőződéseiket átformálják. Ennek ellenére le kell ülnünk a sebezhető családtagjainkkal” – zárja a szakértő.