Senki sem igazán elégedett a büntetőjogi reformmal

Lipšic látogatóban a lipótvári börtönben. Megint megfogalmazták, ki kerülhet a cellába. Ľuboš Pilc felvételeAz új Btk. hosszú tárgyalások és egyeztetések eredménye, és senki sem elégedett teljes mértékben, hiszen kompromisszumos javaslat született. Az igazságügyi miniszter például hiányolja belőle a jogi személyek büntethetőségét, másoknak nem tetszik a felelősségre vonás alsó korhatárának csökkentése, a rendőrök a katonai bíróságra vonatkozó részt kifogásolják, a média pedig attól tart, sérülhet a szólásszabadság, valamint nehezítheti az oknyomozó újságírók munkáját a kandi kamerák és kalózfelvételek használatának korlátozása. Ami idáig bűncselekménynek számított, az mostantól is az lesz, ám bizonyos fogalmak pontosabban vannak meghatározva, egyes bűncselekményekért pedig szigorúbb büntetés szabható ki. Összeállításunkban a legfontosabb változásokat, az új Btk. legérdekesebb részeit összegezzük.

A holokauszt tagadása és a nemzetgyalázás

Az igazságügyi minisztérium műhelyéből származó eredeti javaslat nem tartalmazta a faji, etnikai és nemzetiségi kisebbségek, vallási csoportok gyalázását, ez Gál Gábornak, az alkotmányjogi bizottság tagjának kezdeményezésére került vissza a Btk.-ba. Daniel Lipšic a szólásszabadságra hivatkozva akarta kihagyni az új törvényből, ám Gál szerint a szólásszabadság nem abszolút jog. Ha lehetővé válna, hogy bárki büntetlenül népszerűsítse a fasizmust vagy más hasonló eszméket, fennáll a veszélye annak, hogy a történelem megismétlődik.

Marihuánafogyasztók és –terjesztők

Az új jogszabály különbséget tesz kábítószer-fogyasztó és -terjesztő között, a két kategóriára más-más büntetések vonatkoznak. Ez a Szabad Választás nevű szervezet nyomására került a törvénybe.

A büntethetőség alsó korhatára

Januártól 15-ről 14 évre csökken a felelősségre vonás alsó korhatára, ugyanakkor a fiatalok büntetlenül csak 15 éves kortól élhetnek nemi életet. Ha viszont mindketten fiatalabbak 15 évnél, nem zárják őket börtönbe.

Több lehetőség indokolt önvédelemre

A polgárok szempontjából fontos változtatás, hogy ezentúl több lehetőség van jogos önvédelemre, a betörőkkel szemben is lehet lőfegyvert használni. Korábban, ha a támadónál kés volt, az áldozat csak a támadásnak megfelelő mértékben, azaz legfeljebb késsel védekezhetett. Januártól erősebb eszközhöz is lehet nyúlni, mert végső soron senki sem tudhatja, ellenfele hogyan van felfegyverkezve.

Vétség és közmunka

Az új Btk. különbséget tesz a bűncselekmény és a vétség között. Vétségnek számít olyan törvénysértés, melyért az elkövető legfeljebb ötévi szabadságvesztést kaphat. Nekik alternatív büntetést is kiszabhatnak, azaz ha az illető beleegyezik, házi őrizetre vagy közmunkára is ítélhetik. Az előbbi esetében a kezükön lévő elektronikus műszer jelzi majd, hol tartózkodnak. A fegyház helyett a közmunkát választó személynek rendszeresen kell majd jelentkeznie a hatóság által kijelölt hivatalnoknál. A munkahivatalokban külön nyilvántartás lesz az elítéltek számára alkalmas közmunkákról. Ezt semmiképpen sem főállásban, hanem szabadidejében végzi majd az illető, havonta legkevesebb 20 órát kell ledolgozni. Fizetést nem kap, s az egyéb kiadásokat – útiköltség, étkeztetés, szállás – is neki kell állnia. Közmunkára legkevesebb 40, legtöbb 300 órára lehet ítélni, s a szaktárca szerint nevelő szándéka van. A közmunkát külön törvény fogja szabályozni, hamarosan ez is a parlament elé kerül. A Btk. ezenkívül alternatív büntetésként bevezeti a hatósági személy felügyelete melletti feltételes szabadságvesztést is.

Falfirka

A falfirka már nem kihágás, hanem bűncselekménynek számít. Az elkövetőt az okozott kár nagyságától függően pénzbírsággal vagy akár szabadságvesztéssel is büntethetik. Ha a graffitivel valaki jelentős kárt okoz, vagy a bűncselekményt ismételten elköveti, illetve szervezett banda tagjaként sért törvényt, akár három évre is rács mögé kerülhetne.

A büntetések alsó és felső határa

Az új norma csökkenti a két határ közötti különbséget. Ha túl sok a súlyosbító körülmény, a kiszabható büntetés alsó határát egyharmaddal, visszaeső elkövető esetében kétharmaddal emelhetik. Csak a büntetése legalább kétharmadát letöltő személyt lehet feltételesen szabadlábra helyezni, ha pedig rendkívül súlyos bűncselekmény miatt került rács mögé, ez csak a büntetés háromnegyedének letöltése után jöhet szóba. Ha életfogytiglani szabadságvesztésre ítélnek valakit, leghamarabb 25 év után merülhet fel a büntetés enyhítésének lehetősége. Új súlyosbító körülmény, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetése közben megerőszakol valakit, vagy ha a bűntettet egy harmadik személy lakásában követi el. A szexuális bűncselekmény elkövetőjére kényszerkezelés is vár.

Régi-új elemek

A háromszor és elég elvet az új Btk. is tartalmazza. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos erőszakos bűncselekmények elkövetéséért – ha valaki már harmadszor áll a bíróság előtt – a bírók életfogytiglani szabadságvesztést is kiszabhatnak. Akit a háromszor és elég elv alapján ítélnek el, azt nem lehet feltételesen szabadlábra helyezni. Az új norma az erőszakos bűncselekményekkel kapcsolatban bevezeti a kétszer és elég elvet is, vagyis például akit már korábban előre megfontolt szándékból elkövetett gyilkosság miatt elítéltek, másodszor automatikusan életfogytiglani börtönbüntetést kap. Az úgynevezett maffiagyilkosságok elkövetőivel szemben az egyszer és elég elvet alkalmazzák. Ugyanez érvényes azokra, akik szervezett banda tagjaként gyilkolnak, vagy egyszerre több személyt, gyermeket, terhes nőt ölnek meg. Bevezetik az orgyilkosság fogalmát, ami kitervelt, szándékos emberölést jelent, s legkevesebb 20 évi szabadságvesztést adhatnak érte. Ugyancsak felelősségre lehet vonni a bűnszövetkezetek támogatóit, valamint a bűncselekmények kitervelőit.

A farmertörvény

Miután elszaporodtak a krumpli- és egyéb terménylopások, a parlament elfogadta az úgynevezett farmertörvényt, amely értelmében az ilyesmi már bűncselekménynek számít, melyért több évi szabadságvesztés is kiszabható. Mivel a lopások folytatódtak, a közelmúltban szigorították a normát: a mennyiség nem számít; akinél bármennyi lopott termést találnak, az bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható. Ez az új Btk.-ban is megtalálható. Készül a kihágásokról szóló új jogszabály is, mely szerint kihágásnak számít az, ami a Btk. alapján nem minősül lopásnak. A pénteken elfogadott törvény szerint legkevesebb 8000 koronás kár esetén beszélhetünk lopásról, ám a mezőgazdasági termények kivételt képeznek – elméletileg néhány szem krumpli ellopásáért bárki rács mögé kerülhet.

A katonai bíróság és a rendőrök

Az új norma értelmében a rendőrök, a vámosok, a fegyőrök, a titkosszolgálat, a vasúti rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal képviselőinek esetleges ügyeivel a katonai bíróság fog foglalkozni. Az érintettek szerint az igazságügyi miniszter ezzel rendőrállamot vezet be. A változás támogatói azonban azzal érveltek: hamarosan profi hadsereg jön létre, melynek a jelenleginél kisebb lesz az állománya, vagyis a katonai bíróságnak logikusan kevesebb dolga lesz, ezért indokolt új feladatokkal megbízni. (sza)