Pozsony. Több kistelepülés nehéz helyzetbe kerül, ha a parlament nem fogadja el újra a környezetvédelmi alapról szóló törvényt. Ez esetben ugyanis a kétezernél kevesebb lakosú községek nem tudják majd miből létrehozni csatorna- és ivóvízhálózatukat, márpedig ez a vidéki turizmus szempontjából is fontos.
Rosszul járhatnak a kisközségek
„Örvendetes, hogy Ivan Mikloš már óvatosabban fogalmaz, és nem a törvény elvetését, hanem 2006-os hatályba lépését kéri. De ez sem lenne jó, mert a szakminisztériumon belül még működik a korábbi környezetvédelmi alap utódja, az environmentális programokat megvalósító osztály. Ennek költségvetése jövőre a hatodára csökken. Az lenne az ideális, ha ismét a környezetvédelmi alappá alakítanánk át” – magyarázta lapunknak Köteles László. Az alapba megközelítőleg 1,6 milliárd korona folyna be évente. Köteles szerint lényegében ugyanaz a költségvetési keret lenne elkülönítve ugyanarra a célra, de mivel önálló alapról lenne szó, nem a pénzügyminisztérium irányítaná. Szerinte ez fáj a legjobban Miklošnak. (sza)
Újra össze kell gyűjteni a voksokat
Ivan Gašparovič államfő az érdekegyeztető tanács megszüntetéséről és az egyházi restitúcióról szóló törvényt sem írta alá. Ez utóbbihoz nehéz volt összegyűjteni a támogató voksokat, kérdéses, akad-e ismét 76 honatya, aki megszavazza. „Mindenki, aki történelmi igazságosságra törekszik, támogatni fogja. Biztosan tárgyalni kell a kollégákkal, de bízom benne, nem lesz gond. Már megkeresett az eperjesi evangélikus püspökség is, kérték, hogy másodszor is szavazzuk meg, és biztosan nem csak az MKP-t szólították meg. Hasonlóan a református egyház, sőt az összes közösség számára fontos ez a jogszabály” – nyilatkozta Köteles László parlamenti képviselő. (sza)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.