Rigó: Kevesebb pénz megy délre

Szlovákiában a magyar politikai pártok a kudarccal végződő választások után elmondják, össze kell fogni. Aztán mégis mindig úgy alakul, hogy külön indulnak a pártok, mint a jelen esetben is történt. Mi ennek az oka, és hogy lehet ezen felülkerekedni egy politikai újonc szerint?

Ez a lényeg, politikai újonc vagyok. Nem tudom, hogyan zajlottak az egyeztetések, nem vettem részt egyiken sem. Azt, hogy hogyan dőltek el a dolgok, azoktól kell megkérdezni, akik ott voltak. Nehéz ez, mert nem akarom, hogy egymásra mutogassunk. Viszont akárhogy is nézem, Berényi Józsefnek már volt lehetősége négy évvel ezelőtt bizonyítani, aztán alelnökként dolgozott. Ahhoz, hogy az elkövetkező négy évben támogassa Tibor Mikušt, nem kell konkurenciaként megjelennie, alelnök lehet akkor is, ha csak képviselőnek jelölteti magát. Viszont azt nem látom, ha négy évvel ezelőtt nem sikerült megvernie Mikušt, akkor ez most hogyan sikerülne. Szerintem egy új jelölttel kellett előállni. Hogy ez az új jelölt az MKP oldaláról miért nem tudott megjelenni, nem tudom. A Híd oldaláról megjelent, ez vagyok én. Ráadásul azért gondoltuk úgy, hogy integráló személyiségként is megjelenhetek, mert nem vagyok a Híd párt tagja.

Nem gondolkodott azon, hogy a sokat hangoztatott magyar egység érdekében „beáldozza” magát, mert esetleg ez magasabb cél lehet annál, mint hogy a Híd erősítsen a pozícióján?

Négy évvel ezelőtt Nagy József és a Híd beállt Berényi mögé. Ennek ellenére nem sikerült megverni Mikušt. Nem látom, hogy sikerülhetne most Berényivel ez a dolog. Úgy gondolom, fordított esetben viszont sikerülhet.

Miért sikerülhet?

Mert olyan időket élünk. Új arc vagyok a politikában, akinek nincs olyan politikai múltja, mint Berényinek, és a szakmai előéletem is azt igazolja, hogy képes vagyok teljesítményt felmutatni. A Híd emellett az MKP-val szemben olyan párt, amely meg tudja szólítani a szlovák szavazókat is ebben az elszabott megyében, az északi járásokban is. Ezt pontosan igazolják a négy évvel ezelőtti választási eredmények, ahol látható, hogy Nagy József az első körben lényegesen több szavazatot hozott az északi járásokból, mint Berényi. Ez a potenciál a Híd jelöltjénél sokkal nagyobb, mint az MKP jelöltjénél.

Ön jelenleg döntéshozó pozícióban van a kormányban államtitkárként. Miért akarja feladni az országos kompetenciákat egy magyar szempontból fontos tárcánál?

Dunaszerdahelyen lakom, ott születtem és nőttem fel. Lokálpatriótának gondolom magam. A megyehatárokat elrontották, és mi Dunaszerdahelyen és Galántán még kevesebbet érzünk át abból, mi az amit a megye tehet, vagy nem tehet, mi az, ami a dolga lenne. Ennek ellenére a megye több mint 150 millió euróról dönt. Emellett arról, hogy a középiskolában hol, milyen osztályokat nyitnak, hogy néz ki az egészségügy, az utak, vagy az idegenforgalom. Egy csomó olyan fontos dolog van, amit a megye meg tud tenni, de jelenleg nem teszi meg. S ha ezen tudok változtatni, akkor miért ne tenném meg? Emellett pedig szimbolikus lehet az is, hogy az egyik megyefőnök magyar nemzetiségű lehet.

A Téma című kiadványában, melyben élesen támadja a megyei vezetést, azt állítja,  kevesebb pénz érkezett a déli járásokba, mint amennyi járt volna. Ezt ellenjelöltje, Berényi József számokkal cáfolta. Mi alapján gondolja úgy, hogy önnek van igaza?

Közgazdász vagyok, és tudom, hogy a számok ugyan makacs dolgok, de tudom, hogy a számokat táblázatokba rendezve sokféleképpen meg lehet közelíteni - és most óvatosan fogalmazok. A megye nagyon átláthatatlan módon publikálja ezeket az adatokat, és nagyon nehéz utánajárni. Én azonban feltérképeztem az összes megyei intézményt a nyilvánosan hozzáférhető adatokból, az éves zárások és az adóbevallások tekintetében. Ezeket megvizsgálva kiderült, hogy az elmúlt három évben az ide érkező folyó- illetve tőkebefektetés aránya 26 százalék volt. Ez pedig három év alatt szinte semmit sem változott. Aki azt mondja, hogy minden rendben van, és 40 százalékokról beszél, nagyon távol van az igazságtól. A megye úgy viszonyul az intézményeihez, mintha azok nem lennének önálló jogalanyiságú intézmények, és a beruházásokat sem úgy végzik például a Csallóközi Múzeumban, hogy a múzeum megkapja az 550 ezer euró értékű forrásokat, és utána ő folytatja le a közbeszerzést. A megye ezt helyette teszi meg, úgyhogy a tőkebefektetések terén nem látom át pontosan a helyzetet – ott talán valami arányosságot fel lehet fedezni. De ami számomra sokkal fontosabb, hogy a megye napi ügymenete és gazdasági mutatói hogy néznek ki. Ezek pedig azt támasztják alá, amit én mondok: kevesebb az intézmény, és sokkal kevesebb pénz van a két déli járásban a fenntartott intézményeket tekintve, mint a lakosság aránya.

Kifogásolta azt is egy korábbi interjújában, hogy a megye lehetne aktívabb olyan területeken, ami nem a hatásköre. Itt van például azoknak az alapiskoláknak az ügye, amelyek bezártak a Dunaszerdahelyi járásban, és bár erre a megyének nincs hatása, mégis egy súlyos társadalmi folyamat. Hogy tud a megye beleszólni ezekbe kompetenciák nélkül?

A megye kompetenciájába a középiskolák tartoznak, de nincs kizárva, hogy fenntartója legyen egy olyan iskolaközpontnak, amiben alapiskola, óvoda, művészeti iskola, nyelviskola egy helyen megtalálható. Ez a lehetőség is adott, és ha ezt a megye vezetése, illetve a két déli járással megbízott alelnök is komolyan venné, akkor nem csak hiánypótló tudna lenni, de komoly versenyelőnybe tudná hozni a járásokat az iskolai intézmények tekintetében. Alapíthat ilyen intézményt, és középiskolát is átalakíthat ilyenné a megye – ez pedig olyan minőségi oktatást tudna biztosítani, mint mondjuk egy drága pozsonyi magániskola. Ennek a törvényi kerete adott, a módszertani útmutatóját a Híd bemutatta a sajtó előtt. Ha valaki ilyen iskolaközpontot akar nyitni, megvan rá a lehetősége. Nyithat ilyet akár egy községi intézmény is, de ugyanúgy megteheti a megye. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy akkor is, ha valakinek a törvény nem egyértelműen szab meg feladatot, akkor is el tud járni, és akkor is tud aktívan fellépni, változtatni.

A Téma elnevezésű kiadványokkal kifejezetten támadóra vette a figurát a kampányban, holott a Híd mindig arra hivatkozik, hogy az MKP ütött először. Mi az oka az offenzívának?

Úgy gondolom, hogy a megye fontos, és sok mindenről dönt, ami az emberek életét befolyásolja. S úgy gondolom, hogy akik eddig a megyei politikát folytatták, azok visszaéltek azzal, hogy az emberek nem tudták, mi történik, és mire van befolyással a megye. Ezt úgy nem lehet elmondani, hogy az ember kizárólag a saját terveiről és elképzeléseiről beszél. Minden összejövetelen, ahol az emberekkel találkozunk, arról beszélünk, mi az, amit szeretnénk elérni, mi a programunk, mi az, amit a megye tenni tud, és mi az, amit mi tudunk tenni, ha odajutunk. Emellett én úgy gondolom, igenis, meg kell mondani, mi az, amivel nem értünk egyet, és mi az, amit kimondottan rossz döntésnek tartunk. Igen, ezt élesen fogalmaztuk meg. De nem fogalmaztunk meg semmi olyat, ami ne fedné a valóságot.

Az egyik Téma címlapképe Berényi József volt Vladimír Mečiarral.

Azt kell látni, hogy a célpont Tibor Mikuš, nem pedig Berényi József. Berényi viszont támogatja Tibor Mikušt, ez érezhető bármilyen rendezvényen, ahol együtt szerepelünk, jó barátokként kampányolnak. Ebből nekem csak az jön le, hogy Berényi nem tör megyeelnöki babérokra.

De ha Tibor Mikuš a célpont, miért Berényi volt Mečiarral a címlapon?

Azért, mert Berényi az, aki a Dunaszerdahelyi és Galántai járásokért felelős megyei alelnök. Ha jól emlékszem, a Téma azon számának címe az volt, Váltsuk le Mikušt Berényivel együtt.

De mi köze van ehhez Mečiarnak? Egyrészt nincs köze Berényi tevékenységéhez, másrészt tudni lehet, hogy Berényi sosem volt Mečiar barátja. Miért választották mégis azt a fotót, ahol együtt vannak?

Mikuš a HZDS idejéből jön, melynek Mečiar volt az elnöke. Ennek a fotónak ez a vizuális üzenete.

De akkor miért nem Tibor Mikuš volt a címlapon, és miért Berényi?

Mert Berényi azzal a Mikušsal uralkodik a megyében, aki még a mečiari időkből van. Szerintem ennek a vizuális üzenete mindenki számára egyértelmű.

Ennek olyan a logikája, mintha azt mondanánk, hogy ön egyetért az államnyelvtörvénnyel, mert a kulturális minisztériumban dolgozik, holott tudjuk, hogy nem tartja jó törvénynek.

Nem hiszem, hogy ez ugyanezen logika mentén működne. Ellenben úgy gondolom, hogy a kép üzenete egyértelmű, és ahogy korábban is mondtam, semmivel sem jobb, és semmivel sem rosszabb, mint az MKP által finanszírozott médiák lépései, akik ennél sokkal meredekebb képi anyaggal is dolgoznak. Nem arról van szó, hogy azt gondolnám, ha az egyik megengedheti magának, akkor innentől kezdve a másik is. De ha a kampány elmúlt három hónapjában rólam is erős képeket jelentetnek meg, akkor nem kéne felszisszenni, ha a másik oldalon is megjelenik olyan kép, mely nem vág egyértelműen a témába.

A második Téma a dunaszerdahelyi és galántai kórházak ügyével foglalkozik, melyeket a megye eladott. Többször is úgy fogalmaz a lap, hogy a dunaszerdahelyi kórház telkeit „eladták, a pénzt pedig zsebre vágták”. Van konkrét információja arról, hogy az eladásból származó pénz valakinek a zsebében landolt volna?

A botrány az, hogy ott hagyták a kórházat 7 milliós adóssággal, és míg ők irányították, nem tudták gatyába rázni.

De tud olyanról, aki ezen megszedte magát?

Annak az eldöntése, van-e, aki ezen megszedte magát, a rendőrségnek a dolga lenne. Az mindenképpen kérdéses, hogy amikor egy intézmény többször kerül több milliós adósságba, akkor ott vajon tényleg csak a hozzá nem értés az, ami az indoka lehet, vagy ennek van valami más oka is.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"292350","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"320"}}]]

Azt is állítják, hogy a megyei vezetés nem alkalmas arra, hogy egy járási kórházat igazgasson. Az állami kórházak adósságmentesítése százmillió eurós nagyságrendű. Ez azt jelenti, hogy az állam sem alkalmas kórházak irányítására?

A kettő között az a különbség, hogy itt regionális kórházakról van szó, az állam által fenntartott kórházak pedig az ún. „végintézmények”. Ez azt jelenti, hogy míg egy regionális kórház, ha úgy gondolja, hogy a biztosító által fizetett normatíva nem nyújt számára elég keretet arra, hogy egy beavatkozást elvégezzen, akkor továbbküldheti a pácienst. Ezzel a megoldással nagyon sok jelenlegi kórház él is, és ennek tudatában sikerült 7 millió euróra duzzasztani az adósságot. Az állam kórházai és a regionális kórházak közti különbség gazdasági szempontból hatalmas. Fontos dolog az is, hogy egyelőre nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az új tulajdonos jobb-e, de az elmúlt két évben azért láthatóan történtek változások a kórházban. Ez csak arra utal, hogy az új tulajdonos nem onnan akar pénzt szerezni, ahonnan az előző fenntartó – vagy pedig szakmailag sokkal magasabb szinten áll hozzá, és tudja működtetni a kórházat úgy, hogy ne kerüljön ismét abba a helyzetbe, amelybe előtte kétszer is.

A Témában írtak a megye hitelek általi eladósításáról is, és a 2015-ben felvett 15 milliós hitel merítése miatt valóban megugrik majd az év végére az adósságállomány. Az INEKO felmérése szerint azonban egyáltalán nem rossz a megye pénzügyi egészsége.

Nem csak a 15 milliós hitelről van szó, hanem az előző időszakokból is vannak hitelek, melyeket törleszt a megye. Közgazdászként intézményt és saját céget is vezettem, tudom, hogy az egyik finanszírozási módszer a fejlődésre a hitelen keresztül való fejlesztés. Ebben nem lenne semmi gond. A hitelből viszont olyan dolgot kell fejleszteni, amelynek vagy megtérülése lehet, vagy valami hosszú távú hasznot jelent a megye lakosainak számára. A legnagyobb probléma az, hogy a megye hitelállománya egyre magasabb, és nem látható az a hozadék, amit a hiteltől elvárnánk – tehát nem effektív, és nincs koncepció sem. Az pedig szintén komoly gond, hogy Tibor Mikuš nagy valószínűséggel utoljára száll harcba a megyeelnöki pozícióért, tőle pedig nem várhatjuk azt, hogy tartana a nyilvánosság ellenőrzésétől, attól, hogy esetleg 70 évesen már nem választanák meg a lakosok. Amilyen helyzetbe hozza a megyét, úgy hagyja majd ott, és nem is fogja érdekelni, hiszen öt év múlva már nem pályázik a szavazatokra. Ebben benne van, hogy tovább emelik a hitelállományt ugyanilyen rossz hatékonysággal, és az utód a következő ciklust csak azzal töltheti, hogy próbálja elhárítani a katasztrófát.

Arról minden megyei kampányban szó esik, hogy az emberek nem azonosultak a megyerendszerrel, nem attraktív számukra. Egy ön által irányított megye milyen pluszt adna a jelenlegi helyzethez képest?

Átláthatóbbá kell tenni a pénzügyeket, hogy az emberek lássák, mi történik. Erre a legjobb példa a Transparency International felmérése, melyen Nagyszombat megye az utolsó előtti helyen végzett annak ellenére, hogy az egyik legerősebb gazdasági szempontból. Ez azt jelenti, hogy nem az van, hogy a megye vezetése néhány dologról elfeledkezett, hanem többé-kevésbé mindent megtesz azért, hogy ne lehessen tudni, mi zajlik ott bent. Azonnali pénzügyi auditra van szükség, illetve a felelősök felelősségre vonására. Ezután átláthatóan mindent ki kell tenni az internetre könnyen elérhetően, könnyen navigálhatóan – ez alapkövetelmény. Ez nem egy hatalmas haditerv, de most még ez sincs így. Azt, hogy mindez magyar nyelven is hozzáférhető legyen, morális kötelezettségnek tartom egy Dunaszerdahelyről vagy Galántáról induló jelölt esetében. Nagyszombat megyében két MKP-s alelnök volt az elmúlt nyolc évben, a megye honlapján talán három aloldal van magyarul. Furcsa, hogy a kampány alatt sem történt meg a változás, pedig azt hittem, legalább erre jó lesz. A másik dolog, amivel az embereket be akarom vonni, a participatív költségvetés. Ezt egy brazil város találta ki 1989-ben, a költségvetés egy részének sorsáról az emberek döntenek. Ez nem sci-fi, nálunk Trencsén megyében bevezették már, százezer euró kapcsán a lakosok döntenek, kihez kerüljön ez a pénz. Nagyszombat megye gond nélkül ki tudna vonni így a költségvetésből 200 ezer eurót. A megye 150 milliós költségvetéséhez képest ez kis összeg, de arra mégis jó, hogy az emberek rájöjjenek, végül is mi az, amire a megye befolyással lehet, mi az, amivel foglalkozik. A harmadik pont pedig az, hogy a megyének van egy dotációs rendszere. Ez működésképtelen, nem teljesíti a célját. Nyilvános forrásból elég nehéz pontos adatot szerezni, azt hiszem, Berényi 650 ezer euróról beszélt, amelyet erre a célra fordított a megye, viszont a nagy részét 200-300 eurós támogatások adják ki – persze itt-ott vannak kiugró esetek, sikeres községek. Ám ez azt jelenti, hogy ez így nem működhet, a pályázat kiírása és elszámolása sokkal többe kerül, mint egy 200 eurós támogatás, amiért ki kell tenni a megye logóját. Én megemelném a keretösszeget 2 millióra, az alsó határt 500, a felsőt 20 ezer euróban szabnám meg. A pályázati kiírások a megyei élet minden területét érintenék. Ettől azt várom, hogy az emberek jobban fogják tudni, mit csinál a megye, másrészt valós és érezhető támogatást fognak kapni a tevékenységükre.

Ha Tibor Mikuš felajánlana önnek egy megyei alelnöki posztot, elfogadná?

Nem.

Annak fényében sem, hogy Mikuš a Híd koalíciós partnerének, a Smernek a támogatásával induló jelölt?

Nem. Én megyeelnök akarok lenni. Nincs okom arra, hogy megyei alelnök legyek.

A Híd egyik nem titkolt célja az indításával az volt, hogy építse a fiatal politikusait. Mi történik, ha nem nyer? Hol használná a megszerzett ismertséget?

Képviselőjelöltként indulok a dunaszerdahelyi járási listán, és bízom abban, hogy képviselő leszek, hogy így is bele tudjak szólni a megyei döntéshozatalba. Fontos, hogy Dunaszerdahelyről nyolc, Galántáról hét jelölt jut be a 40 fős testületbe, ez 15 képviselő. Ez nagy szám, és fontos az, hogy milyen lesz a felállás. Ha a Híd jelöltjei nagy létszámban jutnak be, akkor komoly erőt tudunk képviselni. Ráadásul a Híd eleve több képviselőt indít, nem csak a két déli járásban. Eleve nagyobb a potenciálunk.

Suttogják a nevét egy esetleges dunaszerdahelyi polgármesteri indulás kapcsán is.

Most a megyei választások előtt állunk, erre koncentrálok. Az elmúlt 12 évben a dunaszerdahelyi polgármester-választás kapcsán boldog-boldogtalanról azt rebesgeti a város, hogy polgármesterjelölt lesz. Most is tudnék mondani kapásból 5-6 embert, akiről ezt hallottam, és nem vagyok róla meggyőződve, hogy mindannyian tudják is ezt magukról.

BERÉNYI: VÁLLALHATÓ AZ ELMÚLT NÉGY ÉV

Ki tudja zárni, hogy elindul dunaszerdahelyi polgármesternek?

2017 októberében nem fogom tudni kizárni és megmondani, mi történik, 2018-ban.

De el tudja képzelni, hogy elindul?

Kulturális államtitkárként a kreatív iparral is foglalkozom. Sok mindent el tudok képzelni.