A társadalom egyik jelentős problémája a roma kisebbség szociális helyzete, melynek megoldása európai integrálódásunk feltétele is. A romaügyi kormánybiztos posztját fél éve Klára Orgovánová tölti be, őt kérdeztük.
Revitalizálni a roma telepeket
Már nem a teljes roma kisebbség gondjainak megoldása tartozik a hatáskörünkbe, hanem egyes roma közösségek segítéseSomogyi Tibor felvételeMit sikerült fél év alatt elérni?
Megváltoztattuk a hivatal alapszabályzatát és szervezeti felépítését. Az előző ugyanis nem biztosította feladataink megoldását. Az egyik ilyen feladat az aktívabb részvétel a Phare-programok és más uniós támogatású programok tervezésében. Változott a hivatal megnevezése: már nem a teljes roma kisebbség gondjainak megoldása tartozik a hatáskörünkbe, hanem egyes roma közösségek segítése. Ugyanis csak a roma kisebbség egyes tagjai szorulnak segítségre, főleg azok, akik pérókban élnek, munkanélküliek, alacsony az iskolai végzettségük.
Mi változott az alapszabályban?
Nőtt a hivatal hatásköre, létrejött egy tárcaközi egyeztető tanács, melynek elnöke vagyok. Ez egy tanácsadó testület, ajánlásokat készít a kormány számára, valamennyi minisztérium képviselve van benne.
Miben változott a szervezeti felépítés?
Külön emberünk tartja a kapcsolatot a sajtóval, összevontuk a szociális és egészségügyi területet, a munkanélüliség kérdése és a lakáshelyzet ugyancsak egy ember feladata lett. Az oktatási területtel ugyan továbbra is csak egy állandó alkalmazott foglalkozik, de Világbank támogatásának köszönhetően több külső szakembert foglalkoztatunk. A külföldi szervezetekkel való együttműködéssel és a Phare-programokkal ugyancsak egy ember foglalkozik. Augusztus végén három alkalmazottal megnyílt a hivatal eperjesi irodája, fő feladata a kapcsolattartás a régióban lévő roma telepekkel.
Mit szeretne leggyorsabban megvalósítani, s mi az, amit máris sikerült?
Eddig főleg az egyes minisztériumok hatáskörében futó roma programokkal ismerkedtem. Elkészült a 2000-es év értékelése arról, mennyi pénz lett felhasználva, milyen programok valósultak meg. Kifogásoltuk, hogy hatásuk alig mérhető. A legfontosabb programok közé tartozik a gyerekek és az ifjúság művelődési programja. Ebben szeretnék változtatásokat elérni, mert sajnos nem tartalmazza az oktatási aszszisztensek bekapcsolását a tanításba. Szeretném elérni, hogy ez bekerüljön az közoktatási törvénybe. A következő fontos terület a roma telepek revitalizációja. Az eddigi kísérletek nem voltak túl sikeresek. Szükség van egy átfogó tervre, mely az építkezéseket, az infrastrukturális fejlesztést és az oktatást is felölelné. Rendezni kell a tulajdonjogi viszonyokat is ezeken a telepeken. Ezt követően lehet felhasználni a Phare-program keretében érkező infrastrukturális támogatást; ez mintegy 30 községet érint majd. Lehetőség van alacsony komfortú lakások építésére az építésügyi minisztérium és a lakásfejlesztési alap segítségével. Fontos a fertőző betegségek terjedésének megakadályozása, és végül a foglalkoztatási programot említeném, mely munkahelyeket teremthet ezeken a telepeken.
Elégedett a tárcák közti együttműködéssel?
A tárcaközi egyeztető bizottságnak még csak egy ülése volt. Az együttműködés jónak mondható, tapasztalatom szerint sokan szeretnének jó dolgokat megvalósítani, csak nem tudják, hogyan. Egyik feladatom éppen ennek irányítása.
Beiktatása után jelezte, hogy jó viszonyra törekszik a civil szervezetekkel.
Intenzív kapcsolatban állok velük. Három olyan terület van, ahol együtt tudunk működni: az oktatás, az emberi jogok védelme és a kis közösségek támogatása. A legjobb eredményeket a művelődés terén érhetük el. De hiányolom a szervezetek közti kommunikáció, sokszor többen dolgoznak hasonló programokon. Az emberjogi szervezeteknél elég nagy az amatörizmus, általában utólag magyarázzák az eseményeket, nincsenek megelőző programjaik.
Hogyan értékeli az iskolai aszszisztensi programot?
Ez nemzetközi program, Csehországgal, Magyarországgal és Bulgáriával közösen valósítjuk meg. Az asszisztensek jelenléte ott a legfontosabb, ahol egy-egy osztályba csak roma diákok járnak, itt a szülőkkel is szoros kapcsolatot kell kialakítani. A gyerekek számára fontos, hogy van velük egy ember, aki tud roma nyelven.
Mikorra várható a roma nyelv kodifikálása?
Ez nem politikusok, hanem nyelvészek dolga. Létezik ugyan egy nemzetközi roma nyelv, Szlovákiában azonban már a régi rendszerben elkezdődött egy ettől eltérő roma nyelv kodifikálása. A hivatalos nyelvnek a kelet-szlovákiai nyelvjárás lett az alapja, mivel ezt beszéli a legtöbb roma. A nyelvtan, a szótárak ezen alapszanak. Azonban a valamikori prágai központ miatt minden roma–cseh változatban van meg, most készítjük a roma–szlovák verziókat, várhatóan februárban kerülhet sor az ünnepélyes kodifikálásra.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.