Része lehet az uniós jognak a nemzeti kisebbség

 A kisebbségi jogminimumról szóló meghallgatást Claude Moraes, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) elnöke vezette, de az ülésen részt vettek az Európai Bizottság képviselői is, akik több szempont alapján értékelték a jogminimumról szóló jelentést. Az előadók között volt például Jana Balážová, az EB tisztviselője, aki szakterületének megfelelően a diszkriminációt és romaproblematikát kiemelve vizsgálta a jelentést. Kollégája, Michael Teutsch, a kisebbségi nyelvek oktatását tartja a legfontosabb tényezőnek, melyet a bizottság teljes mértékben támogat. Hangsúlyozta azonban, hogy a szükséges jogi lépeseket a tagállamoknak kell megtenni.

Marco Leidekker, az Európai Tanács nemzeti kisebbségek szakértője beszédében rámutatott a tanács szerepére a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében, mely az 50-es évek óta fokozatosan fejlődik. A kisebbségi jogok garanciáját Európában eddig Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezmény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája jelentette. Leidekker ezért fontosnak tartja olyan új eszközök bevezetését, mint például az uniós kisebbségi jogminimum, mely hozzájárulhat a kisebbségi jogok védelméhez. Szerinte nagyon összetett problémáról van szó, mivel már maga a nemzeti kisebbség fogalma megosztó a pontos definíció nélkül. Nagy József szerint a javaslata egyik hiánypótló része éppen a nemzeti kisebbségek meghatározása, mivel az eddig nem része az uniós jognak.

Az EP-képviselők meghallgatták Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos beszámolóját is az uniós jogminimum tervezetéről, melyben prioritásként említette a nyelvi jogok biztosítását és kiszélesítését uniós szinten. Szerinte nagyon fontos, hogy a nyelvi jogokat más alapjogokkal együtt uniós szinten elismerjék. Fontosnak tartja az adminisztratív akadályok kiküszöbölését, mely lehetővé teszi a hatályos jogkeret hatékony végrehajtását a gyakorlatban.

Slezákné Kovács Edit, az Új Szó lapigazgatója és az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesületének (MIDAS) elnöke előadásában vázolta szakmai véleményét a kisebbségi jogminimumról és annak hatásáról a kisebbségi médiára nézve. A MIDAS nagyon fontosnak tartja a jelentést, tekintettel arra, hogy számos kisebbségi kiadót felvásároltak nagy cégek, többet pedig bezártak. Slezákné Kovács Edit szerint a jogminimum több vonatkozásban is fontos, kiemelte például, hogy a kisebbségi napilapok információforrásként szolgálnak, amelynek köszönhetően a polgárok anyanyelvükön tájékozódhatnak számukra fontos témákról, mely hozzájárul az identitás és kultúra megőrzéséhez. Éppen ezért szükséges a kisebbségi napilapok független és diszkriminációmentes működésének uniós szintű garanciája. A tárgyalás másik felében a képviselők tehettek fel kérdéseket a szakértőknek.

A jelentésről feltehetően október végén szavaznak a LIBE tagjai, ha úgy döntenek, továbbjuttatják a plenáris ülésre, legkorábban novemberben dőlhet el, elfogadják-e a jelentést, kötelezve ezzel az Európai Bizottságot egy kisebbségi jogminimum kidolgozására.