Rekordszámú nő jutott be a parlamentbe, de még távol a nemek közötti egyenlőség

Bár soha nem került be annyi női jelölt a parlamentbe, mint a szombati előre hozott választáson, az arányokat tekintve továbbra is jelentősen túlsúlyban vannak a férfi politikusok. A 33 képviselőnő fele ráadásul egy pártból, a Progresszív Szlovákiából (PS) származik. A legtöbb szavazatot begyűjtő Smer 42 mandátumra tett szert, de a pártból mindössze 3 nő ülhet be a parlamentbe. Sokat elárul az is, az SNS tíz mandátumából egyet vehet át női jelölt. Kérdésünkre, mi az oka a nők alacsony számának a magas politikában, Szapu Marianna, a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának a dékánhelyettese kiemelte: Szlovákiában elterjedt az erős férfi képzete, és minden jel szerint a választók nagy része azt részesíti előnyben, ha a hatalom az erős férfiak kezében van. „Ennek több oka is van, élnek a nemi alapú sztereotípiák. Annak ellenére, hogy a valóság mást mutat, hiszen a nők az élet különböző szféráiban érvényesülnek” – mondta, azzal kiegészítve, hogy még mindig él az elképzelés, mely szerint a nők elsődleges feladata a gyerekszülés és a családról való gondoskodás. A szakember szerint problémát jelent a pozitív példa hiánya is – Zuzana Čaputová államfő kivételt képez ugyan, egy fecske azonban nem csinál nyarat.

Sztereotípiák

Szapu megjegyezte, a pártpolitika is szerepet játszik, sok múlik azon, a pártvezetők miként állítják össze a jelöltlistákat, sok esetben a nők nehezen megválasztható helyre kerülnek. A Progresszív Szlovákia progresszíven állt a listaállításhoz – minden második helyen nő szerepelt. A preferenciaszavazatokat tekintve azonban továbbra is a férfiak domináltak. Lucia Plaváková (PS) a második helyről rajtolt: több mint 105 ezer szavazattal azonban csak a harmadik helyen végzett, Tamara Stohlová (PS) a negyedik helyről a hatodikra csúszott vissza. Hasonló a helyzet az OĽaNO-nál is – Erika Jurinová listavezető támogatottsága jelentősen elmaradt Igor Matovič pártelnökétől, aki a legtöbb karikát gyűjtötte a választási koalícióból.

Ellenpélda lehet azonban Mária Kolíková (SaS), akinek a negyedik helyről a képzeletbeli dobogó második fokára sikerült fellépnie. Az SNS-ből viszonylag nagyot ugrott Martina Šimkovičová, aki a 12. helyről a 4. helyen zárt, de Lucia Kurilovská (Hlas) is szép eredményt produkált – a 23. helyről a 7. legsikeresebb jelölt lett a pártban. A legnépszerűbb női jelöltnek Denisa Saková (Hlas) bizonyult, aki több mint 168 ezer karikát szerzett.

Míg az Európai Unió tagállamaiban átlagban a parlamenti képviselők harmadát teszik ki a nők, Szlovákiában mindössze a törvényhozók ötöde nő. A globális adatok rangsorolásából kiderült, Szlovákia a sereghajtók között szerepel, s csak Magyarországon, illetve Romániában gyengébb a női képviselet. Ebből a szempontból a skandináv országok teljesítenek a legjobban, ahol a képviselők 40-50 százalékát teszik ki a nők, de Spanyolországban és Belgiumban is meghaladja a nők aránya a 40 százalékot. Szapu szerint Szlovákiában a választóknál berögződtek azok a régi gondolati sémák, melyek szerint a politika úri mulatság, a férfiak terepe, míg a nők szerepe teljesen más.

A magyar vonatkozású pártok egyike sem lépte át az 5 százalékos bejutási küszöböt, a Szövetség listájának mindössze 15%-át tették ki a nők, az első 20 helyezett között pedig mindössze két nő kapott lehetőséget. A másik két párt esetében nagyjából a jelöltek negyede volt nő. A számokat tekintve a szlovákiai magyar politikában tapasztalt arányok nagyjából megegyeznek az országos átlaggal. „Ha azt mondjuk, hogy a politikát a macsóizmus befolyásolja, akkor ez alól a magyar pártok sem kivételek” – mondta.

Kérdésünkre, miként lehetne hozzájárulni a nemek közötti egyenlőség eléréséhez a közéletben, Szapu a kvótarendszert említette. „Ez viszont jelentős ellenérzésbe ütközik, nem tartom valószínűnek, hogy jelenleg be lehetne vezetni. Vannak azonban olyan országok, ahol ideiglenes intézkedésként bevezették és működött” – tette hozzá, megjegyezve, ez a keményebb módszerek egyike. Az enyhébb megoldások között a közgondolkodás befolyásolását emelte ki, elsősorban a sztereotípiák elengedését tartja fontosnak. „Úgy tűnik, a fiatalabb generáció sokkal nyitottabb és befogadóbb, illetve kevésbé sztereotip gondolkodású. Lehet, hogy generációs váltásra lesz szükség” – véli a szakember.

Kettős mérce

A választás előtt néhány héttel független kampány indult „Karikázz nőt” címmel, melyben több közismert személyiség arra buzdította a választókat, női jelöltekre adják voksukat. A kezdeményezésben részt vett Szapu is, s arra hívta fel a figyelmet, igazságosság kérdése, hogy a nők képviselete a politikában megfeleljen a társadalomban betöltött arányának. „Ha a lakosság körülbelül 51%-a nő és parlamentáris demokráciában élünk, akkor az lenne az igazságos, ha a nők alkotnák a képviselő-testület felét is” – jelentette ki. A konkrét gyakorlati szempontokkal kapcsolatban megjegyezte, a nők más élettapasztalattal rendelkeznek, mint a férfiak, és ezáltal érzékenyebbek bizonyos kérdések iránt. Példaként említette Vladimíra Marcinková (SaS) képviselő azon javaslatát, mely garantálja a szülőknek, hogy az egészségügyi intézményekben szükség esetén a gyermekükkel maradhassanak. „A 21. században felháborítónak tartom, hogy vannak olyan egészségügyi intézmények, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a szülők ott lehessenek a kórházban kezelt gyermekkel” – a dékánhelyettes ezzel a példával igyekezett rámutatni, vannak ügyek, amelyek iránt a nők egyszerűen érzékenyebbek. „Épp azért, mert rájuk nehezedik a gyermeknevelés terhe, és más élettapasztalattal rendelkeznek, mint a férfiak” – magyarázta.

Szapu kitért a kettős mércére is, melyet a férfiakra és nőkre alkalmaznak a közszférában. Emlékeztetett, a nők kommunikációs stílusát általában kevésbé konfrontatívnak tartjuk, a nőktől jobban elvárják az úgymond „emberarcú” politikát. „Gyakran halljuk a politikusoktól, hogy a nők is részt vehetnek a döntéshozatalban és a magas politikában, ha rátermettek, illetve képzettek. A férfiaknak nem kellene rátermettnek és képzettnek lenniük?” – figyelmeztetett az elvárások kettősségére. Hozzátette, nemcsak a politikusok részéről tapasztalható mindez, hanem a lakosság és maguk a nők is hajlamosak a kettős mérce alkalmazására.