Rekordszámú magyar ügy az emberi jogi bíróságon

A bíróság jelenleg több mint 93 ezer folyamatban levő ügyet tart nyilván, ebből közel 10 ezret a magyar állam ellen nyújtottak be egyének vagy intézmények. Magyarország az Európa Tanács 47 tagállamát figyelembe véve is előkelő helyen áll: csak Törökország – 23 000 ügy – és Ukrajna – 19 050 ügy – előzi meg. Összehasonlításképpen: Szlovákiával szemben csak 231 beadványt tartanak nyilván. Az ügyek mintegy 90 százalékát 10 tagállammal szemben vezetik, köztük Magyarország mellett még három uniós tagállam van: Románia, Olaszország és Lengyelország. Az unió élvonalábanA magyar ügyek többségét ugyan a börtönviszonyok miatti tömeges beadvány teszi ki – az összes eset közül mintegy 7000-et – de ezeket leszámítva a maradék mintegy 3000 üggyel is az uniós tagállamok élvonalába tartozik. A börtönviszonyok esetében egy ügyben már elmarasztalta Magyarországot a testület, jelenleg azt várják, hogy augusztus végéig javulnak-e a feltételek a börtönökben. A Magyarország elleni egyik legutóbbi ítélet a menekültekkel való bánásmód miatt született idén márciusban. Két bangladesi menekült fordult a strasbourgi testülethez azért, mert az érvényes szabályozás szerint nem hagyhatják el a tranzitzónát, amíg a menedékkérelmüket a magyar hatóságok elbírálják. A magyar kormány azzal védekezett, hogy az ország déli határán létesített tranzitzóna Szerbia irányába nyitva áll, ám ha a menekült elhagyja a zónát, a menedékkérelmét elutasítják. Az EHCR több millió forintos kártérítés kifizetésére kötelezte a magyar államot a két menekültnek. Roma nők ügyeSzlovákiával szembeni ügyek közül a legismertebb talán a sterilizált roma nők ügye, a bíróság megállapította, hogy a szlovák intézmények megsértették a megfelelő tájékoztatás nélkül sterilizált nők jogait. Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem az Európai Unió testülete, az Európa Tanács hozta létre még 1959-ben. Feladata az 1950-ben elfogadott Európai Jogok Európai Egyezményének betartatása az Európa Tanács tagállamaiban. Az egyezmény betartása kötelező az unió tagállamai számára is, ezt a csatlakozási szerződés tartalmazza. Az egyezmény 18 cikkelyben szabályozza azokat az alapvető emberi jogokat – például a szólásszabadság, a gyülekezési szabadság, a megkülönböztetés tilalma, a kínzás tilalma – amelyeket minden európai államnak be kell tartania. Az egyezményt Európában csak Fehéroroszország nem írta alá.