Rejtély maradhat Skultéty László nemzetisége

 A 80 évig szolgált katona aradi kihantolását és Szlovákiába szállítását Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes történelemhamisításnak nevezte, azonban nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a Gábris néven született egykori katona szlovák, vagy magyar nemzetiségű lett volna.

Szláv nevű szülők és keresztszülők

Ezt bizonyítják a Trencsén melletti Barossháza (Pružina – ennek településrésze volt Hegyesmajtény – Mojtín) anyakönyvi bejegyzései. Skultéty 1738-as születését dokumentáló oldal másolata lapunk birtokába jutott, azzal a kivonattal együtt, amelyet a szlovák belügyminisztérium készített az eredeti szöveg alapján. Ladislaus Gabrizech eszerint Catharina Kowacze (ch?) és Georgius Gabrizech gyermekeként született. Keresztszülőkként Michael Janiga és Susanna Gabrizech vannak feltüntetve. Az anyakönyvek akkor latinul íródtak, így a nevek is latin változatban kerültek lejegyzésre. Nemzetiségre vonatkozó adatot nem találunk a vizsgált passzusban.

Bár Skultéty beszélt szlovákul, és az osztrák Coburg huszárezrednek volt a strázsamestere majd zászlóvivője, már az első síremlékére mind a nevét mind a feliratokat magyarul írták, figyelmeztet Ujj János aradi helytörténész. „Ez azt valószínűsíti, hogy magyarnak tartották, és ő is magyarnak tartotta magát” – mondta az MTI-nek Skultéty újaradi temetőből történt, május végi elszállítása kapcsán.

Hogy egy nevet hogyan írnak a sírkőre, az önmagában semmit nem jelent, véli Vajda Barnabás történész. „Ha kimegyünk például a dunaszerdahelyi temetőbe, látjuk, hogy magyar emberek neveit számos esetben szlovákul vésetik fel a hozzátartozók” – jegyezte meg kérdésünkre a Selye János Egyetem oktatója.

Kettős identitás és hungarustudat

Skultéty korában a nemzetiségi hovatartozás feloldódott az úgynevezett „hungarustudatban” – figyelmeztet Vajda. „Egy nemesnek például a 18. században a társadalmi identitása volt a fontos, vagyis az, hogy a magyarországi, tehát hungarusként definiált politikai nemzethez tartozik, vagyis nemes, és nem az, hogy magyar. Ez utóbbi szintén nem volt mellékes, de nem ez volt a döntő” – magyarázta. A történész szerint a vitatott nemzetiségű történelmi személyiségekről szóló vitákból ez az érvelés jelenthetné a kiutat. A hungarus ugyanis egy gyűjtőfogalom volt, amelybe nem csak magyar nemzetiségűek tartozhattak. Vajda megjegyzi, hogy Közép-Európában gyakran csak úgy képesek tekinteni ezekre a feltehetően kettős identitással bíró személyiségekre, hogy csakis vagy az egyik, vagy a másik nemzethez tartozhattak. „Nálunk ezt a vagylagosságot mintha senkinek nem lenne érdeke feloldani. Talán mert a sarkosabb fogalmazás karakánabbnak, rövidtávon hasznosabbnak tűnik” – fejtette ki a történész.

Skultétyt jövő csütörtökön temetik újra szülőhelyén, Hegyesmajtényban. Az aradi exhumálás szemtanúi szerint már csak a koponyacsont egy része, és egy lábszárcsontja van meg. A maradványok elszállítását Hegyesmajtény önkormányzata kezdeményezte.