Realitás kontra Čaplovič érvei

Dušan Čaplovič érvei komoly léket kaptak. Az írásbeli érettségi eredményei nem azt támasztják alá, amit a miniszter állít, s ami alapján hozzányúlna a középiskolai rendszerhez.

Čaplovič a kormányalakítás után kijelentette, egyik célja a szakközépiskolák előtérbe tolása a gimnáziumok ellenében. Szerinte előbbiek jobban felkészítik a diákokat a műszaki egyetemi szakokra, melyeket a jövőben preferálni kíván. A tárcavezető emellett a nyolcosztályos gimnáziumok leépítését is tervezi, mivel szerinte ezek nagyban lerontották az alapiskolák és a négyosztályos gimnáziumok színvonalát.

Gyengébb középiskolák

Ezzel szemben matematikából – amelyet kötelező tárgyként akart bevezetni Čaplovič – sokkal jobban írták meg az érettségit a gimnazisták, mint a szakközépiskolák diákjai. Országos szinten előbbiek 57,6, utóbbiak 38,8%-os eredményt értek el. A magyar iskolások matematika érettségi írásbelijének országos eredményét nem adta ki az írásbeli tesztelésért felelős Oktatási Certifikált Mérések Nemzeti Intézete (NÚCEM). A honlapján feltüntetett iskolai bontásból pedig ez nem számítható ki. Matematikából – választható tárgyként – a végzősök 14,7%-a érettségizett. E diákok kétharmada gimnáziumban, harmada pedig szakközépiskolában tanult.

Talán mégsem lesz kötelező

Čaplovič közben bejelentette: nem fogja mindenképpen a matematika érettségit követelni. Újabban úgy véli, elég, ha egy természettudományi tárgy lesz kötelező a gimnáziumi érettségin.

Az utóbbi időben az alap- és középiskolai tantervek összeállításánál egyre kisebb teret kaptak a természettudományi órák, figyelmeztet Pavel Sadloň, az Állami Gimnáziumok Szövetségének elnöke. A Čaplovič által javasolt változást ezért szerinte az állami tanterv módosításának kellene megelőznie. A hazai gimnáziumokban 1991-ig volt kötelező a matematika érettségi. A Čaplovič által javasolt kötelezően választható természettudományi tárgyak 2004 és 2006 között szerepeltek az érettségiben.

Magyar eredmények

A magyar iskolákban jobban írták meg a diákok a tanítási nyelvből az érettségit, mint a szlovákok. Egyébként a magyar középiskolákra ugyanaz érvényes, mint a szlovákokra: lényegesen jobban szerepeltek a gimnazisták, mint a szakközépiskolák végzősei. Magyar nyelvből közel 20, szlovákból pedig 15 százalékponttal voltak jobbak. Az állami fenntartású iskolákban jobban sikerültek a vizsgák, mint a magániskolákban. A legeredményesebbek a Pozsony megyei diákok voltak, a leggyengébben a Besztercebánya megyében található iskolák végzősei írták meg a teszteket. (MSz, vps, TASR)