Pluszpénzt ígérnek az iskoláknak az idegen nyelvi tankönyvekre

„A másik jelentős változás – melynek biztosan örülni fognak az iskolák vezetői – a tankönyvek vásárlásának már nem a közbeszerzési törvény alapján kell történnie” – mondta Gröhling, aki szerint a korábbi folyamat leegyszerűsödik, mivel az iskolák közvetlenül kiválaszthatják az adott segédanyagot. Matus Mónika, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatója emlékeztetett, a nemzetiségi iskolák számára már tavaly sem volt kötelező a közbeszerzési eljárás. A miniszter bejelentésével egy időben zajlott a kilencedikesek szlovák tesztelése, így a felmérővel járó teendők miatt a magyar iskolák vezetői nem tudták élőben követni a sajtótájékoztatót. „Nem vették figyelembe azt, hogy van elég nemzetiségi iskola, ahol ma írták a szlovák tesztet a gyerekek” – jegyezte meg Matus.

Másfél könyv

Gröhling további „újdonságról” is beszámolt, az oktatási intézmények ezúttal két forrásból igényelhetik a tankönyvvásárlási hozzájárulást. Az állami költségvetésből a következő évre 11,5 millió eurót különítenek el. A támogatás összegének átlaga nem változik – a szlovák iskolákban az első évfolyam esetében 32 euró, a 2–4. évfolyam tanulói részére pedig 16 euró áll az iskolák rendelkezésére. A felső tagozaton diákonként 15 euróból kell gazdálkodniuk az iskoláknak. A minisztérium sajtóosztálya lapunk megkeresésére elárulta, a nemzetiségi iskolák ezúttal is magasabb támogatásra számíthatnak. A magyar tanítási nyelvű alapiskolában az első évfolyamban 48 euró jut egy főre, a felsőbb évfolyamokban pedig 24 euróban határozták meg a támogatás összegét. A középiskoláknak 11 euró jut fejenként a tankönyvekre, a magyar tannyelvű intézményekben pedig diákonként 24 eurós juttatást kapnak erre a célra.

„Ha 12,80 eurónál kezdődik egy tankönyv, akkor minden épeszű ember látja, hogy egy-másfél könyvre elég ez az összeg” – mondta az iskola igazgatója arra utalva, hogy pár euróval többet kapnak ugyan a nemzetiségi iskolák, de közel sem fedezi a tankönyvek árát. A gyűjtőiskolák számára kihívást jelent az is, hogy a minisztérium nem veszi figyelembe, hogy a következő évben a kisiskolákból is érkeznek gyerekek az ötödik évfolyamba. Matus példaként említette, hogy jelenleg 29 negyedikes tanulójuk van, s ennek megfelelően 29 diákra kapják a támogatást, az ötödikes diákok valós létszáma azonban a környező kisiskolákból érkező gyerekek miatt ennél jóval magasabb lesz. Az iskola vezetője elmondta, a szülőknek a tankönyvekért nem kell fizetniük, a munkafüzetekért azonban igen.

Hiába az EU-s pénz

Az uniós helyreállítási alapnak köszönhetően a tanintézetek további 7,6 millió eurót költhetnek az idegen nyelvi oktatáshoz szükséges tankönyvekre. Ez az alapiskolákat és a nyolcosztályos gimnáziumok első négy évfolyamát érinti. „Az iskolák diákonként átlagban 20 eurót kapnak az idegen nyelvű tankönyv és munkafüzet megvásárlására” – tette hozzá Gröhling. A tárcavezető állítja, a támogatást még áprilisban megkapják az iskolák.

Prékop Mária, az oktatásügyi minisztérium kisebbségi főosztályának egykori vezetője úgy véli, ha a minisztérium pluszforrásból finanszírozza is az idegen nyelvi tankönyveket, akkor sem lesz elég a tavalyihoz hasonló összeg a tankönyvek költségének fedezésére. Rámutatott, a könyvek többsége munkáltató tankönyv, ami azt jelenti, nem lehet őket több éven keresztül használni. „Annyira kevés volt ez a pénz, hogy megvettük a gyerekeknek a könyvet, de az, hogy tanári példányt, vagy esetleg módszertani könyvet is rendeljünk, elképzelhetetlen volt” – mondta, majd hozzátette, rengeteg hasznos segédeszköz van a piacon, ezekre azonban az iskoláknak nincs pénze. „Emelkedtek az energiaárak, a normatíva viszont nem lett több” – figyelmeztet Prékop arra utalva, hogy nemhogy a tankönyvekre nincs elég pénz, de még a fenntartási költségre (fűtés, világítás) sem elég a minisztériumi finanszírozás.