Perre mennek Pered ügyében

Most három magánszemély indított pert a kormány ellen az ügy kapcsán. A Híd, mely korábban bírálta az egyszínű smeres kormányt a népszavazás ignorálása miatt, nem lép semmit az ügyben.

A vágsellyei járásbeli Pered lakossága még 2012-ben, a parlamenti választásokkal egyidőben szavazta meg, hogy a települést szlovákul is Perednek hívják Tešedíkovo helyett. Bár a népszavazás érvényes volt, a Robert Kaliňák (Smer) vezette belügyminisztérium mindezt figyelmen kívül hagyta, és a kormány javaslatukra 2013-ban elutasította a névváltoztatási kezdeményezést. Arra hivatkoztak, hogy a Pered szó nem számít kodifikált, hivatalos elnevezésnek. Tette mindezt annak ellenére, hogy még Jana Dubovcová ombudsman is úgy nyilatkozott, szakszerűtlenül jártak el a szlovák hatóságok az ügy kapcsán.

Az elutasítást több civil akció is követte, a Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistái kétszer is leszerelték a Tešedíkovo táblát a falu határában, és egy Pered feliratút helyeztek ki, ám a hatóságok mindkétszer eltávolították azt. A község beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, ám az végül illetékesség hiányában, illetve arra hivatkozva, hogy jogosulatlan személy nyújtotta be a panaszt, 2014-ben elutasította a keresetet.

Pered ügye két évvel később éled újjá, miután három magánszemély indított pert a kormány ellen. Azzal érvelnek, hogy a kormány elutasító határozata sérti a felperesek közügyek gyakorlására vonatkozó jogát, és nyelvi alapon diszkriminálja őket – ezzel pedig a kormány belegázol személyiségi jogaikba és emberi méltóságukba is. A felperesek írásos bocsánatkérést szeretnének, és követelik a község névváltoztatásának jóváhagyását is a népszavazás eredményei szerint.

A bírósági beadvány ügyét a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának Jogsegélyszolgálata koordinálja. Jogászuk, Szekeres Klaudia elmondta, bár a szlovák bíróságokban nem bíznak túlzottan, három felperesük három nemzetközi jogi fórumig vinné az ügyet, ha úgy adódik. „Itt pedig jó esélyeink lehetnek” – tette hozzá a jogász. 2013-ban az akkor még ellenzéki Híd több politikusa is megszólalt az ügyben, a párt pedig az azóta felbomlott Népi Platform tagjaként felháborodásának adott hangot a Smer-kormány döntése kapcsán. A platform pártjainak elnökei, Bugár Béla (Híd), Pavol Frešo (SDKÚ) és Ján Figeľ (KDH) akkor úgy fogalmaztak: ilyen átlátszó ürügyek alapján csak azok a politikusok hoznak döntéseket, akik tagadják a demokrácia alapelveit. Hozzátették, az ilyen hatalmi arrogancia az ország egész területére kiterjedhet. „Ezt a helyzetet nem tolerálhatjuk, mert ez Szlovákia minden egyes polgára részére fenyegetést jelent” – írták.

Az SDKÚ azóta lemorzsolódott, a KDH pedig nem került a parlamentbe idén márciusban, ám a Híd jelenleg koalíciós párt. Belátható időn belül ugyanakkor nem lépnek Pered ügyében politikai vonalon.

Bugár Béla pártelnök arra a kérdésünkre, tervezi-e a Híd a kormány elé vinni Pered ügyét, azt mondta, jelenleg a kormányprogramban foglaltakat teljesítik. „Jelenleg fontosabb témáink vannak, az iskolák megmentéséhez szükséges anyagi háttér megteremtése, a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozása, Érsek Árpád miniszter pedig azt vizsgálja, lehet-e törvénymódosítás nélkül is tenni a kétnyelvű vasúti és közúti táblák ügyében“ – mondta lapunknak Bugár. Hozzátette: a párt 6,5 százalékot szerzett a választásokon, ilyen erővel tudják tehát megvalósítani elképzeléseiket. Hangsúlyozta, féléves kormányzás alatt ugyanakkor már így is többet tudtak elérni, mint a korábbi kormánytagságaik idején.

Arra a kérdésünkre nem tudott válaszolni, belátható időn belül sorra kerülhet-e Pered ügye. A pártelnök szerint ennek kapcsán elsősorban azt kell megoldani a jövőben, hogy egy szabályos önkormányzati népszavazást, mely nem támadja a demokratikus berendezkedést, ne hagyhasson figyelmen kívül a kormány úgy, ahogy ez Pered esetében megtörtént.