Közel a Pered-ügy megoldása!

Ebben a gyanúban megerősített minket a Belügyminisztérium indoklása, amely valótlan érveket tartalmazott, ahogy arra 2013. október 31-én kelt nyílt levelünkben felhívtuk a belügyminiszter úr, Robert Kaliňák figyelmét is. Ennek az értelmezésnek nem örültünk, mivel azt jelentette volna, hogy kormányunk nem érdekelt a probléma megoldásában. Mindezek miatt nagyon megkönnyebbültünk a Belügyminisztérium 2013. november 19-i válasza és 2013. november 4-i sajtónyilatkozata miatt, amelyek nyílt levelünkre reagáltak. Ezekből ugyanis kitűnik, a Miniszter úr tényleg azt gondolja, hogy a községi népszavazás eredményét a kormány azért nem hagyhatta jóvá, mert az törvényellenes volt. Ez pedig olyan akadály, amelyen érveléssel könnyen túl lehet lépni.  A Miniszter úr szerint „kétségtelen, hogy a magyar kisebbség nyelvén a település neve Pered. Ez tehát a település kisebbségi nyelvű neve.... És egyszer csak arra hivatkoznak [a lakosok], hogy ez a szlovák név, hát miért legyen a községnek két szlovák neve”.  A Miniszter úr valószínűleg azt hiszi, hogy egy név vagy kizárólagosan magyar vagy kizárólagosan szlovák, hogy ezek kölcsönösen kizárják egymást. Nem Dél-Szlovákiából származik, tehát valószínűleg nem tudja, hogy a magyar és szlovák nyelvben számos szó azonos. Ez alól a települések nevei sem kivételek, hiszen vannak olyan falvak és városok, amelyeket magyarok és szlovákok évszázadok óta ugyanúgy hívnak. Ezek az elnevezések a települések magyar és szlovák nevei is. A mellékletben küldünk néhány példát, több ilyen található a Szlovák Köztársaság 534/2011-es a kisebbségi nyelvű településnevekről szóló kormányrendeletében.  Ez a helyzet a Pered névvel is, amely a község hivatalos szlovák neve volt 1948-ig, ezért teljesen abszurd lenne azt állítani, hogy ez a szó a szlovák nyelvben nem létezik. Ahogy a mai újabb, a Belügyminisztériumnak küldött nyílt levelünkben magyarázzuk, sem az államnyelvtörvény, sem a községekről szóló törvény nem tiltja, hogy a települések neve államnyelven eltérjen a kisebbségi nyelvű megjelöléstől. Ilyen esetekben a községnek nem két szlovák neve van – egy szlovák és egy magyar neve van, amelyek azonosak. Ez tehát nem törvényi akadály, és másikat a Miniszter úr nem hozott fel. A probléma rendezéséhet nem kell semmi más, csak hogy a Miniszter urat valaki figyelmeztesse, hogy ha több községnek Szlovákiában azonos a magyar és szlovák neve, akkor ez Pered esetében sem lehet kizáró ok. Akár pont Ön lehet az, aki ilyen kérdést intéz hozzá! Nincs okunk kételkedni a Belügyminiszter úr jóhiszeműségében. Ha valóban azt hitte, hogy a peredi népszavazás törvényellenes volt, akkor nem javasolhatta a kormánynak a jóváhagyását. Mivel azonban megmutattuk, hogy jogi álláspontja téves, és ezért a kormány döntése helytelen volt, feltételezzük, hogy hibáját mielőbb helyrehozza, mégpedig egy olyan kormányhatározati javaslattal, amely jóváhagyja Pered névváltoztatását. Ellenkező esetben azt fog kellenünk gondolni, hogy a Belügyminiszter úr legfontosabb tevékenysége, hogy a nemlétező jogi akadályok ellenére törekedjen a község neve megváltoztatásának megakadályozására. És az ismét visszavezetne kezdeti aggályainkhoz.