Osztódással fogyó hivatalnokok

A jelenlegi 79 járási helyett 340-nél is több hivatal lesz, mégis kevesebbe fog kerülniA jogszabály hatályba lépésével a helyi integrált államigazgatási rendszert decentralizált hálózat váltja fel. Ez mit jelent?

A jelenlegi integrált rendszert mindenki ismeri: a járási hivatalokban minden szakterület képviselteti magát, és létezik egy politikai felügyelet, azaz a mindenkori kormánypártok valamelyike – mely az adott régióban domináns szerepet tölt be – felügyeli a hivatal működését. A decentralizált rendszer azt fogja jelenteni, hogy az egyes szakterületek nem egy hivatalon belül, különböző szakosztályokként jelennek meg, hanem az egyes szakminisztériumok alá fognak tartozni. Minden egyes tárca kialakítja a saját regionális hivatalhálózatát, és ezáltal jobb minőségű és szakmailag megalapozottabb szolgáltatást nyújthatnak a polgároknak.

Tehát megszűnnek a járási hivatalok, melyekben rengeteg szakosztály létezik, melyeket rengeteg minisztérium felügyel, és mivel sok helyre tartozik, nem igen van gazdája...

A járási hivatalok szakosztályai közigazgatásilag csak a belügyminisztériumhoz tartoznak, de egyébként egyfajta kettősség jellemzi a működésüket. Egyrészt a belügyi tárca irányítja őket, másrészt az egyes osztályok metodikailag a megfelelő szaktárcához tartoznak. Ez a kettősség jövőre megszűnik. Januártól nem koncentrált, integrált hivatalok lesznek, hanem lesz külön belügyi, szociális, földművelésügyi, környezetvédelmi és egyéb hálózat.

Vagyis lényegében több hivatal lesz, mint eddig?

Igen, a jelenlegi 79 járási helyett 340-nél is több hivatal lesz, mégis kevesebbe fog kerülni, mert mintegy kétezerrel csökken a hivatalnokok száma. Évente 750 millió megtakarítást jelent az új rendszer.

A járási elöljárókat most a belügyminisztérium javaslatára a kormány nevezi ki. Az új rendszerben eredetileg ki akarták zárni a politikai beavatkozást, a tegnap elfogadott törvény szerint azonban a kormány fogja kinevezni az egyes hivatalvezetőket. Vagyis ezek megmaradnak politikai funkcióknak?

Nem teljesen, az igazság valahol középütt van. Ezentúl ugyanis pályázatot kell hirdetni, a beérkezett jelentkezéseket az adott szakminiszterek fogják elbírálni, ezután tesznek javaslatot a kormánynak, a kabinet tehát ez alapján nevezi ki a hivatalvezetőket. Vagyis ezek nem csak politikai funkciók lesznek, hiszen a pályázatok során bizonyos szakmai feltételeknek is meg kell felelni. Ez mindenképpen pozitív elmozdulás a jelenlegi gyakorlathoz képest.

Egy hivatal helyett sok hivatal, vagyis teljes lesz a zűrzavar, a polgárok azt sem tudják majd, hova forduljanak. A sok kicsi hivatal egy épületbe kerül, vagy minden ügyet más-más utcában kell majd intézni?

Ez változó lesz. Most sem létezik egységes megoldás: sok helyen a járási hivatal egyes szakosztályai most több épületben vannak szétszórva. Ott, ahol megoldható, igyekezni fognak egy tető alá hozni az összes, illetve a lehető legtöbb hivatalt. Természetesen lesznek olyan községek, melyekre a szétszórtság lesz jellemző. Arról nem is beszélve, hogy nem biztos, hogy az összes minisztérium ugyanazokban a községekben alakítja majd ki saját hivatalait. Mindenképpen elkezdődik egyfajta optimalizációs folyamat, és remélhetőleg a lakosok érdekeit, a távolságokat, a rendelkezésre álló épületeket figyelembe véve a lehető legjobb hálózati rendszer alakul ki.

Párkány idáig nem volt járási székhely, januártól viszont itt is lesz körzeti hivatal. Nem okoz majd problémát megfelelő épületet találni?

1996-ig körzeti központ volt, és januárig a város megfelelően felkészülhet. Itt nemcsak belügyi hivatalok, hanem feltételezhetően egyéb speciális kihelyezett hivatalok is lesznek.

Eredetileg 46 körzeti hivatalt akartak létrehozni, később a Koalíciós Tanács 50-ben egyezett meg: mindegyik kormánypárt javasolhatott plusz egyet. A parlamentben nem lehetett volna még Királyhelmecet is „elintézni”?

1996-ban a mečiari közigazgatási reform teljes mértékben a dél-szlovákiai járások kárára valósult meg. A hivatalok számának emelését a Magyar Koalíció Pártja javasolta, mert szerintünk komoly hiányosságok és különbségek vannak az egyes régiókban a hivatalok területi és lakossági átfedését illetően. Ezért vetettük fel további három hivatal létrehozását, sajnos csak azt tudtuk elérni, hogy a hivatalok száma emelkedni fog, ám minden párt csak egy új községet javasolhatott, és mi végső soron Párkány mellett döntöttünk. A másik három párt javaslata is indokolt volt, mert komoly helyi problémákat orvosoltak.

Viszont ha a területi elvet veszszük figyelembe, Stropkov és Svidník között 20 km a távolság, vagyis nem kellett volna mégiscsak Királyhelmechez ragaszkodni?

Egyetértek, sőt Dél-Szlovákiában más városok is szóba jöhettek volna. Politikai döntés született. Felvetettük elképzelésünket, de nem volt más lehetőség, egy várost kellett választanunk. Partnereink döntésébe pedig nem szólhattunk bele. Egyébként Stropkov és Svidník valóban közel fekszik, viszont ott nagyon komoly regionális viták folytak. Lehet, hogy ez a döntés szakmailag nem alátámasztható, de mindenképpen óriási feszültséget oldott fel.

Királyhelmecen lesz legalább kihelyezett hivatal?

Igen. Addig kötöttük az ebet a karóhoz, amíg el nem értük, hogy stabilizáljuk a kihelyezett hivatalok státusát. Dél-Szlovákia struktúráját, a járások számát ismerve és azt tudatosítva, hogy itt rengeteg kihelyezett irodának kell működnie, sikerült elérnünk, hogy ne egyetlen személytől, a kerületi elöljárótól függjenek a fiókok, azaz ne lehessen egyetlen tollvonással megszüntetni őket. Eredetileg a törvényben egyetlen mondat foglalkozott a kihelyezett hivatalokkal, éspedig hogy szükség esetén létre lehet hozni azokat. Garanciát követeltünk, és végül a törvénybe került a kihelyezett hivatalok jegyzéke.

Vagyis a jogszabályban név szerint szerepel az 50 körzeti és a 64 kihelyezett hivatal?

Pontosan, és ezzel megerősítettük a dél-szlovákiai hivatali státust, ami komoly eredmény.

Eszerint mindenhol, ahol 1996 előtt a magyarlakta területeken körzeti központ létezett, januártól vagy körzeti hivatal, vagy kihelyezett iroda lesz?

Igen, és ezt törvény garantálja. Sikerült meghiúsítanunk a belügyminisztérium abbéli szándékát is, hogy a Gölnicbányai járást a Kassa-vidékihez csatolják. Arra ment ki a játék, hogy megváltoztassák az arányokat a Kassa-vidéki járásban. Ezzel mi nem tudtunk egyetérteni, és szerencsére e támadást sikerült kivédenünk. Gölnicbánya visszakerült az Iglói járáshoz.

A körzeti hivatalokban 2004. január 1-jétől milyen ügyeket intézhetünk?

A jelenlegi járási hivatalok jogköreiből a körzeti hivatalok hatáskörében marad minden olyan ügy intézése, mely nem kerül át a jövendőbeli speciális államigazgatási hatáskörök közé.

Azaz?

Elsősorban a belső közigazgatási főosztályok hatáskörei tartoznak ide, ezen belül a hatósági eljárás, a kihágások, az anyakönyvezetői hivatalok feletti szakmai felügyelet, a gépkocsi-nyilvántartás vezetése. A rendőrségtől július 1-jétől ide kerül az okmányok – a személyi igazolványok, útlevelek, jogosítványok – kiadása. Ezenkívül számos más, a belső közigazgatás hatáskörébe tartozó ügy intézése, a katasztrófa elleni védelem és egyéb, államilag fontos helyi hatáskör tartozik majd ide.

A nyomtatványok is megváltoznak? A hatáskör-átruházás miatt lehetnek fennakadások az ügyintézésben?

Remélhetőleg nem. A kerületi hivatalok és a belügyminisztérium már most készül a feladatok átadására. Nem számítok komoly problémákra.

A belügyi körzeti hivatalok hálózata mellett sokakat érdekelhetnek az új földhivatalok is, hiszen január 1-jétől a jelenlegi járási hivatalok helyett már oda kell postázni a restitúciós igényeket. A földhivatalok hálózatával mi a helyzet?

Szerintem ez is gond nélkül létrejön, ráadásul Dél-Szlovákiában nem lesznek különösebb változások.

Az MKP nehezményezte, hogy az új rendszerben egy kerületen belül aránytalanul oszlik meg a hivatalnokok száma, például Nyitra megyében több mint 1600, míg Pozsonyban 1200-nál is kevesebb lakosra jut egy hivatalnok. Ez megoldódott?

Nem, mert ezt nem közvetlenül a törvény, hanem egy minisztériumi határozat fogja szabályozni, és még folynak a tárgyalások. Szeretnénk érvényesíteni az igazságosság elvét, mert komoly kilengések vannak.

Összességében elégedettek lehetünk a tegnap elfogadott törvénynyel?

Igen, mert sikerült precedenst teremtenünk azzal, hogy egy járásban két körzeti hivatalt hoztunk létre. Vagyis a jövőben, más közigazgatási reformoknál ez példaértékű lehet.