Nyolc ok, amiért sikertelen lett a nyolcadik népszavazás

A választók fele érdektelenAz emberek harmada sosem választ, fele pedig a parlamentin kívül más választásra nem jár. A választási részvétel pedig az elmúlt 20 évben csökkenő tendenciát mutat. Így a népszavazás kezdeményezői – mivel nem sikerült más választással összekötni – eleve csak a szavazók 40–50 százalékát tudták megszólítani. Az ő szűk felük adta le szombaton voksát. Konfrontáció és megbélyegzésAz elmérgesedő (ellen)kampány rontotta a népszavazás esélyeit és elbizonytalanította azokat, akik számára egyébként sem volt fontos a részvétel. „Az értékrendileg középütt elhelyezkedő választók nem szeretik az ideológiailag kiélezett konfrontációt” – magyarázta Martin Slosiarik szociológus. A hatásos ellenkampánynak köszönhetően sokan amiatt is otthon maradhattak, mert úgy vélték, ha részt vesznek a szavazáson, fasisztaként vagy homofóbként bélyegezhetik meg őket. Többségük így inkább otthon maradt. „Úgysem változott volna semmi sem”A referendum első két kérdése – amely körül a legtöbb vita zajlott – nem hozott volna gyakorlatilag semmi újat, az első ráadásul már az alkotmányban is benne van. Így az emberek 85 százaléka hiába ért egyet a kérdésben megfogalmazott állításokkal, sokan nem látták értelmét a szavazásnak, ha már egyszer a törvények is ezt tartalmazzák. Nem fontosAz emberek jelentős része nem érezte fontosnak a témát. Nálunk ugyanis ezek a kérdések eddig nem váltottak ki politikai vitát. Franciaországban, amikor a kormányra kerülő baloldal bevezette a melegházasságot, a jobboldali civil és politikai szervezetek milliós tüntetéseket szerveztek. Szlovákiában eddig csak a regisztrált partnerség bevezetésére voltak óvatos próbálkozások – az SaS ezt sem kormánypozícióból, hanem ellenzékből, imidzsépítésként „tesztelte”. „Nem lesz olcsóbb a kenyér”Az értékrendi témákkal nehezebb mozgósítani. Hiába alakult ki nagy vita a kérdésekről a Facebookon és a médiákban, a társadalom jelentős része számára ezek a témák nem fontosak, mivel nincs gazdasági és szociális vetületük. Lábbal szavazásAzok többsége, akik nemmel akartak voksolni, lábbal szavaztak – vagyis nem mentek el, hogy ne emeljék a részvételi arányt. Számuk ugyanakkor – a korábbi felmérések alapján – nem volt jelentős, 40–45 százalék körüli részvételi aránynál lehetett volna azt mondani, hogy ők döntötték el az eredményt. Nem mozgósítottak a pártokAnnak ellenére, hogy úgy tűnik, az emberek kiábrándultak a pártokból, tény, hogy a pártoknak jelentős mozgósító erejük van. Ezúttal viszont egyik sem mozgósított, kivéve a KDH-t, ám az is inkább csak „kényszerből”. Az eddigi népszavazásokat mind politikusok kezdeményezték, ez volt az első olyan szavazás, amelyből a pártok gyakorlatilag kimaradtak. Kimaradt csoportokEgyes társadalmi csoportokat alig sikerült elérniük a szervezőknek. Tökéletes példa erre a magyar választó: a felmérések alapján ugyanúgy gondolkodik az igenekről, mint a szlovák többség, ám sokkal kisebb arányban ment szavazni. Otthon maradtak a romák is, igaz, ők a választások többségét ki szokták hagyni.