Nőnek az idénymunkások, a diákmunkások, a „dohodások” terhei

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Pozsony. A szociális biztosításról szóló törvény parlament által múlt héten elfogadott módosítása alapján több munkavállalói csoportnak nőnek a terhei, csökkennek a bevételei. Közéjük tartoznak az ún. „dohodások”, vagyis a munkavégzésről szóló szerződés alapján dolgozók, az idénymunkát, diákmunkát végzők is.

Ezek a személyek – mintegy félmillióan vannak – jelenleg nem fizetnek járulékokat, a munkáltatójuk pedig csak egy elenyésző összeget, 1,05%-ot vezet el a Szociális Biztosítóba. Januártól azonban a munkáltató és a munkavállaló, ugyanúgy, mint most az alkalmazottak esetében, rendszeres jövedelem esetében összesen 48,6% szociális és egészségbiztosítási járulékot fizet majd. Ebből 13,4 esik a munkavállalóra, 35,2 a munkáltatóra. A nem rendszeres jövedelemmel rendelkező „dohodás” munkavállalók esetében a munkavállalóra 11, a munkaadóra 32,8% járulék esik.

A nyugdíjasok valamivel kevesebbet, 24%-ot, a rokkantnyugdíjasok és a diákok 29,5% járulékot fizetnek januártól. A 18 év alatti és a havi 66 eurónál kevesebbet kereső diákok nem fizetnek továbbra sem, a munkáltatójuk csak a jelenlegi szintű járulékokat köteles elvezetni. Ez utóbbi módosítás az eredeti kormányjavaslatban nem szerepelt, de Igor Matovič (OľaNO) indítványára elfogadta a parlament. Jozef Mihál volt munkaügyi miniszter azzal vádolta az Egyszerű Emberek vezetőjét, hogy módosító javaslatában felesége érdekeit képviselte. Matovič ugyanis a felesége nevére íratta minden vagyonát, köztük azt a cégét is, amely nagyon sok ilyen munkavállalót foglalkoztat, elsősorban diákokat, ők hordják szét a cég által kiadott újságokat, szórólapokat. A képviselő azzal védekezett: ilyen alapon az a képviselő, akinek gyerekei vannak, nem nyújthatna be a családi pótlék emelésére vonatkozó törvénymódosító javaslatot.

A járulékfizetési kötelezettség mellett a munkavégzésről szóló szerződés alapján dolgozók 19 százalékos jövedelemadót is fizetnek majd, mint az alkalmazottak. A jelenlegi helyzethez képest tehát mindenképp rosszul járnak. Az állam ezt megpróbálja bizonyos előnyökkel kompenzálni a munkatörvénykönyv módosítása keretében, ez azonban még csak a törvényhozási folyamat legelején tart. A „dohodásoknak” hasonló jogaik lennének, mint az alkalmazottaknak. Vagyis járna nekik éves szabadság, szabadnap, jogosultak lennének az anyasági és gyermekgondozási szabadságra, túlórapénzre, és jogtalan felmondás elleni védelemre. A felmondási idő jelenleg 15 nap, ez feltehetően nem változna, de a jogtalan felmondás (indoklás nélküli azonnali elbocsátás) ellen a munkavállaló védekezhetne. Továbbra sem járna nekik végkielégítés, és nem lennének jogosultak étkezési hozzájárulásra vagy a szolgálati utak után járó ún. diétára, s nem lenne próbaidejük sem. Negatív változás lenne számukra, hogy anyagi felelősséget kellene vállalniuk, vagyis a munkaadónak okozott kárt meg kellene téríteniük.

A kormány elképzeléseivel a szakszervezetek egyetértenek, a munkáltatók képviselői természetesen nem. Ezt azzal indokolják, hogy a munkaadók költségei nagyon megnövekednének, ezért kevesebb személyt foglalkoztathatnának így, vagyis nőne a feketemunka. (sán)