<p>Egy éve fogadta el a parlament a természetvédelmi törvény módosítását, mellyel elsősorban az allergiában szenvedőknek szerettek volna kedvezni. A gyakorlatban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, aki teheti megkerüli a törvényt. Betartását még a környezetvédelmi minisztérium sem ellenőrzi. </p>
Nem kaszálják a parlagfüvet
A Híd műhelyéből származó jogszabályt, meglepő módon nagy többséggel a kormánypárt is támogatta. Azt ígérték, hogy a törvény hatékonyabbá teszi a rendkívül allergén parlagfű eltávolítását a megműveletlen vagy gondozatlan parcellákról. A természetvédelmi törvény módosítása során összesen hat növénnyel bővült az invazív vagy özönnövények listája. Pontosították az allergiát okozó növények eltávolításának feltételeit és körülményeit, illetve megszabták a törvény megsértéséért kiszabható büntetés mértékét is.
Korábban az önkormányzat csak feljelenthette a terület tulajdonosát vagy bérlőjét a környezetvédelmi hatóságnál. Most azonban a tulajdonos költségére le is kaszáltathatja az adott területet. A költségeket akár jogi úton is behajthatja. „Az önkormányzatoknak természetes áttekintésük van a kataszterükbe tartozó parcellákról, elsőként őket keresik meg az emberek a panaszaikkal, és a megoldást is tőlük várják” – indokolta a módosítást egy évvel ezelőtt Nagy József (Híd).
A hatályos természetvédelmi törvény értelmében hat özönnövényt köteles lekaszálni, illetve eltávolítani a terület tulajdonosa, ezek közé tartozik a rendkívül allergén parlagfű is. Többszöri figyelmeztetést követően a környezetvédelmi hatóság magánszemélyeket több mint 3300, jogi személyeket pedig közel 10 ezer euróra büntethet meg.
A jogszabály hatálybalépését követően a környezetvédelmi hatóság valamennyi önkormányzatot levélben szólított fel a törvény betartására. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy folyamatosan figyelniük kell a kataszterükbe tartozó területet. Lakossági bejelentés alapján, de saját aktivitásukból kifolyólag is ügyelniük kell az invazív növények eltávolítására, irtására. Az általunk megszólított önkormányzatok vezetői tájékozottak voltak a jogszabállyal kapcsolatban, de olyan települést nem találtunk, ahol lakossági, vagy akár saját kezdeményezésre valóban lekaszáltak volna bizonyos területet, illetve kivágták volna az özönfát. A lakosság nagy része nem ismeri az özönnövényeket, így nem is tesznek panaszt az önkormányzatnál, amely pedig panasz híján nem lép fel.
Természetvédők viszont arra figyelmeztetnek, hogy számos településen kisebb-nagyobb területen előfordulnak a jogszabály alapján irtásra ítélt növények. A magyarázat egyszerű, az önkormányzatok, ha saját területükről van szó, az anyagiak miatt nem lépnek az ügyben. Hiszen saját költségükre kellene kivágni az özönfákat. Ráadásul a környezetvédelmi minisztérium sem aktív ezen a területen. A tárca nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy a környezetvédelmi hatóság hány esetben járt el a természetvédelmi törvény alapján, illetve hány alkalommal és milyen összegű büntetést róttak ki.
Azt nem sikerült kiderítenünk, hogy a járási környezetvédelmi hivatalok milyen gyakran végeznek szúrópróbaszerű ellenőrzéseket, ahogyan azt sem, hogy hogyan lépnek fel azokkal az önkormányzatokkal szemben, melyek nem tartják be a vonatkozó jogszabályt.
Természetvédők szerint ez a jogszabály nem csak emiatt nem oldja meg az allergiában szenvedők gondjait. Hiszen a törvény mindössze 11 nem őshonos növényfaj irtását szabályozza. Allergiás tüneteket azonban más növények is okoznak. Az egészségügyi és környezetvédelmi tárcának ki kellene dolgozniuk egy olyan listát, amelyen valamennyi káros növény szerepel.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.