„Nem érdekel, mit mondanak a felmérések”

<p>Bízik még a sikerben? Mit gondol a magyar ügyekről? Pavol Hrušovskýval, a KDH, a Híd és az SDKÚ közös elnökjelöltjével beszélgettünk.</p>

Támogatottsága alacsonyabb, mint a KDH népszerűsége. Ezt minek tulajdonítja?A közvélemény-kutatások eredménye egy dolog, a valós végeredmény pedig egy másik, ezt bizonyítja minden választás. Nem szoktam foglalkozni a felmérésekkel, számomra az emberek támogatása a legfontosabb. Örülök annak is, hogy a KDH, az SDKÚ és a Híd mellett a Zöldek Pártja is támogat. A széles politikai támogatást nagyra értékelem, mert ez egyfajta értékelése is az eddigi munkámnak, amelyet a legmagasabb közjogi funkciókban végeztem. Természetesen nemcsak e pártok választóinak támogatását szeretném megszerezni, ennél sokkal szélesebb polgári támogatást kívánok magam mögé állítani. Meggyőződésem, hogy a köztársasági elnöknek egyesítenie kell a különböző véleményeket, hogy a politikai pártok közösen keressék a válaszokat a legnehezebb társadalmi kérdésekre. Az államfő nem lehet megosztó, nem lehet ellensúlya valaminek, mindig az emberek oldalán kell állnia, és az emberek érdekeit vállalva, a politikai pártokkal közösen kell keresnie a megoldásokat. Ha bármelyik párt káros javaslatokkal áll elő, a köztársasági elnöknek meg kell szólalnia, függetlenül attól, hogy melyik pártról van szó. Elégedett azzal a támogatással, amit a Hídtól és az SDKÚ-tól kap a kampány során?Értem, hogy most egyik párt sincs könnyű helyzetben, de én mindent megteszek, hogy megszólítsam választóikat. Inkább azt sajnálom egy kicsit, hogy az MKP saját pártpolitikai érdekeit helyezte előtérbe, háttérbe szorítva ezáltal a szlovákiai magyarok érdekeit. Mindenki számára világos, hogy ma Szlovákiában magyar nemzetiségű jelölt nem nyeri meg a választást, ezért logikusabb lett volna olyan jelöltet keresni, akinek van esélye, és jó viszonyt ápol a kisebbségekkel. Nagyra értékelem Bugár Béla magatartását, nemcsak azért, mert engem támogat, hanem azért is, mert nem a politikai hasznát leste, hanem Szlovákia és a szlovákiai magyarok érdekeit részesíttette előnyben a szűk pártpolitikai érdekekkel szemben. Megígérhetem a nemzeti kisebbségek tagjainak és kötelezhetem magam arra, hogy Szlovákia minden polgárának elnöke leszek, beleértve a kisebbségek tagjait is. A múltban is ennek megfelelően jártam el, és Bugár Béla ezt tudja. Valóban mérlegelte, hogy a választások előtt visszalép a jelöltségtől?Nem, ez sohasem fordult meg a fejemben, ez csak egyes politikusok mocskos ellenkampánya volt, lehet, hogy valamelyik ellenjelöltem keze is benne volt. Nem tartom korrektnek az ilyen övön aluli ütéseket. A KDH múlt héten a Smerrel közösen alkotmánymódosítási javaslatot nyújtott be a parlamentbe. Nem tart attól, hogy az egyezség csökkenti az esélyeit?Ma a lakosság 70%-a hatalmas problémának tartja az igazságszolgáltatás helyzetét, a jogbiztonság katasztrofális helyzetben van, a bíróságok Harabinnal az élükön nem működnek. Nem elég csak egyszerű törvénymódosítás, alkotmányos változásokra van szükség. Ma senkinek sincs alkotmányos többsége, ezért szükség van a széles egyetértésre. Az ellenzék javasolta a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjának és az Igazságszolgáltatási Tanács elnöki posztjának szétválasztását, valamint a bírók mentelmi jogának megvonását büntetőjogi ügyekben. A Smer által javasolt bírói átvilágítást mi is elutasítjuk, de keressük a módját annak, hogy hogyan lehetne felmérni a bírók alkalmasságát. A KDH-nak mindezt sikerült bepréselnie a javaslatba. Az embereknek ugyancsak 80%-a szerint alkotmányos védelmet kell biztosítani a házasságnak, mint egy férfi és egy nő kapcsolatának. Ezt ugyancsak sikerült a javaslat részévé tenni. Ma nincs egyetlen tartalmi bírálata sem a javaslatnak. Ne nézzük az embereket hülyének, ők tudják, hogy Fico felelős az igazságszolgáltatás helyzetének hat éven át tartó romlásáért, de ha esély mutatkozik a helyzet megoldására, nem tehetjük meg, hogy ezt nem fogadjuk el csak azért, hogy a Smert megbüntessük. Ezzel az embereket is büntetnénk. Tényleg úgy gondolja, hogy az alkotmányban kell megvédeni a házasságot? Miért ne élhetnének legalább regisztrált párkapcsolatban a homoszexuális párok?A házasság mint a férfi és a nő kapcsolata megérdemli a védelmet és a támogatást. Nyugatról egyre erősebb a nyomás az együttélés különböző formáinak elfogadására, a homoszexuálisok és a transzneműek általi örökbefogadások engedélyezésére, sőt felmerült az eutanázia engedélyezése a gyerekeknél is, amit a Nyugat fejlődésnek tart. Én szerintem ez tragédia. Ezért nemcsak a házasságot, mint egy férfi és egy nő kapcsolatát védjük, hanem nyílt választ is adunk ezekre a nyugat felől érkező nyomásokra. Ezen felül a közvélemény-kutatások alapján az emberek 80%-a is egyetért ezzel, és mi azért vagyunk, hogy az embereknek megfelelő törvényeket hozzunk. Az interjú elején még nem tulajdonított ilyen nagy fontosságot a közvélemény-kutatásoknak, de például ellenzi, hogy homoszexuális párok fogadhassanak örökbe gyermeket.Én ezt károsnak tartom a gyerekek számára. A családot az apa, az anya és a gyerekek alkotják. Természetellenesnek tartom, hogy például két apa neveljen fel egy gyereket. Ez olyan kísérlet, ami tönkretesz bennünket. A családot az államnak védenie kell, akárcsak a csonka családokat. Ezen felül ma sok gyermektelen pár van, amelyek az adminisztratív nehézségek miatt nem fogadhatnak örökbe gyereket, mivel különböző feltételeknek kell megfelelniük, akadályokat gördítenek útjukba. Természetesnek tartom, hogy lehetővé tegyük számukra az örökbefogadást, és a gyerekek ezáltal természetes családi környezetbe kerülnek. Néhány héttel ezelőtt nem válaszolt egyenesen arra a kérdésre, hogy támogatja-e a Híd, az MKP és a Kerekasztal által javasolt kisebbségi minimumot, amely tartalmazza az oktatási és a kulturális autonómiát mint megvalósítandó követelményt. Támogatja a magyar kisebbség kulturális és oktatási autonómiáját?Világosan megmondtam, hogy a kisebbségi minimum támogatása nem okoz problémát számomra. De ami az autonómiát illeti vagy például a magyar püspök kérdését, ezt már az egyházi ügyekbe való beavatkozásnak tartom, amit a politikusoknak kerülniük kellene. Olyan időben voltam a parlament elnöke, amikor sok olyan törvényt fogadtunk el, amelyek javították a magyar kisebbség helyzetét. Ilyen például a komáromi egyetem létrehozása, a kétnyelvű helységnévtáblák. Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével igyekeztünk megteremteni a történelmi kiegyezést a magyarok és a szlovákok között. A kulturális autonómia nem ugyanaz, mint a magyar püspök kérdése, az előbbiről politikusoknak kell dönteniük.Egyetértek, biztosítani kell a színvonalas oktatást és a kultúrát a kisebbségek nyelvén. A kisebbségeknek olyan körülményeket kell biztosítani, hogy otthon érezzék magukat Szlovákiában. Elfogadható lenne önnek, hogy az állampolgársági törvényt a 2010 előtti állapotába állítsák vissza, megszüntetve a kettős állampolgárság diszkriminálását?Egyetértek azzal, hogy a törvény 2010-es módosítása rossz lépés volt, de ez csak reakció volt arra, ahogyan Budapest beavatkozott Szlovákia belügyeibe. A rossz akció általában rossz reakciót szül. A köztársasági elnök mely jogköreit tartja a legfontosabbnak?Az első a közvetett törvényhozási kezdeményezés lehetősége, a köztársasági elnök ugyanis nemcsak megvétózhat törvényeket, hanem módosításokat is javasolhat. A fontos törvényi változásoknál, amelyek közelről érintenék az embereket, elmennék a parlamentbe, hogy személyesen indokoljam meg javaslatomat, hogy a köztársasági elnöki hivatal súlyával is megpróbáljak nyomást gyakorolni a képviselőkre. A második a bírák, az Alkotmánybíróság vezetésének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és az egyetemi tanároknak a kinevezése, ezeknél nemcsak a szakmai alkalmasságot figyelném, hanem a jelölt erkölcsi tartását is. Štefan Harabint például biztosan nem nevezném ki a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. A harmadik legfontosabb terület a külpolitika, a nemzetközi szerződések feltételeinek meghatározása és az uniós politika. A fontosabb uniós csúcstalálkozókon, mint például a Lisszaboni Szerződés módosításáról szóló megbeszéléseken személyesen is részt vennék. A legfontosabb elnöki jogkör azonban a személyes tekintély, amelyet az elnöknek ki kell vívnia és hatékonyan ki kell használnia. A köztársasági elnök nem hallgathat olyankor, mint amikor szabadon engedik a nyitrai támadókat a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére, vagy amikor egy állampolgárunk önként lemond a szlovák állampolgárságáról a hatóságok tétlensége miatt.    
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?