Nem csak játsszák a katonásdit

A szélsőségesek erőre építő, „maszkulin”, rendszerellenes szárnya az utóbbi időben a háttérbe vonult, mert rájött, hogy az emberek többsége számára ez nem attraktív. Egy részük arra törekszik, hogy bejussanak az állam rendőri és biztonsági szerveibe, mondja Radovan Bránik, a hazai radikálisok szerveződését figyelő szakértő. A többieknek is jól jön azonban az észrevehetetlenség, mivel a „honvédő” szervezetek működése gyakran erősen súrolja a törvény határát, sőt, sokszor bőven át is lépi azt.

Túlélés, túszejtés

Ezek a szervezetek, mint például a Szlovák Honvédek, vagy a Vzdor Akciócsoport rendszeres, komplex katonai kiképzéseket, menetgyakorlatokat és lőgyakorlatokat tartanak az erdőkben, elszigetelt és elhagyatott területeken. A Vzdorról például tudni lehet, hogy rendszeresen közös táborokban vett részt hasonló szellemiségű magyarországi csoportokkal, volt katonai gyakorlótereken gyakorolták az utcai és épületharcot, vagy túlélő gyakorlatokat tartanak.

Úgy tűnhet, ezek a csoportok csak játsszák a katonásdit, és nem különböznek az egyszerű airsoft- vagy paintballcsoportoktól. Radovan Bránik szerint azonban egyáltalán nem játék, amit csinálnak. Tagjaik között ugyanis képzett instruktorok vannak, sőt, olykor katonák is felbukkannak náluk – a Szlovák Honvédek alapító tagjai közt például ott van Michal Feling is, egy nyitrai profi katona. A kiképzéseken nemcsak katonai mozgást és harci helyzeteket tanulnak, hanem például túszejtést, erőszakos kihallgatást, és konvojok megtámadását is. Vezetőik idealisták, szélsőséges, idegenellenes nézeteket vallanak, gyakran erős orosz befolyás alatt állnak, és erősen Nyugat- és NATO-ellenesek.

„A paramilitáris szervezetek tagjai egyszerűen nem szeretnék azt, ami most van Szlovákiában. Természetesen nem olyan naivak, hogy azt reméljék, holnap felvehetik a géppuskáikat, és megdöntik a kormányt, mert tudják, hogy letarolnák őket. Ám úgy érzik, készülniük kell. Általában azt mondják, válsághelyzetekre, valamiféle közelgő apokalipszisre készülnek” – mondta lapunknak Radovan Bránik.

Orosz szálak

Ezt a retorikát előszeretettel használja a Szlovák Honvédek elnevezésű szervezet, mely egyike a nagyobb bázissal rendelkező félkatonai csoportoknak Szlovákiában. A csoport honlapján rendszeresen jelennek meg az egyes kiképzéseket, akciókat tárgyaló bejegyzések. Megesik, hogy valódi természeti válsághelyzeteknél is szervezetten besegítenek, például árvizeknél. Tagjai elsősorban tizenéveik végén, vagy huszonéveik elején járó fiatalok, akik elsőre teljesen átlagosnak tűnnek, a fél országban jelen vannak, tökéletesen beolvadnak a helyi lakosságba. Vezetőjükről, Peter Švrčekről (képünkön) például senki sem mondaná meg, hogy részt vett és oklevelet szerzett a volt Szovjetunió területén működő honvédő-katonai szervezeteket tömörítő, Stjag elnevezésű egyesület komplex katonai kiképzésén – mely egyébként nyíltan támogatja a kelet-ukrajnai oroszbarát felkelőket.

Az orosz háttér jellemző a paramilitáris csoportoknál. Erre rámutat az Evropské hodnoty (Európai értékek) cseh agytröszt augusztusban napvilágot látott tanulmánya is, mely az orosz propaganda működését vizsgálja Csehország területén. A tanulmány szerint a cseh szélsőséges csoportoknak még nincsenek olyan széles körű orosz kapcsolatai, mint a szlovákoknak, például a Szlovák Honvédeknek, akiknek gyakorlatain a készítők értesülései szerint orosz kiképzők is részt vettek.

Kikapcsolni a lelket

A Szlovák Honvédek tagja volt az a Martin Keprta is, akiről kiderült, tavaly Kelet-Ukrajnában, a Donyecki Népköztársaság zsoldosai közt szolgált, és meg is sérült a harcokban.

Keprtával Bránik korábban terjedelmes és tanulságos interjút készített blogjára, melyben részletesen kikérdezi őt arról, hogy egy átlagos, intelligens fiatalember miért lép ilyen útra. Keprta őszintén vall benne a harcokról, és arról, képes „kikapcsolni” a lelkét, mikor bevetésre megy, és ellenséges katonákat öl. Mikor Bránik arról kérdezte, milyen idea áll egy másik ember megölése mögött, Keprta így válaszolt: „Én ezt így látom: ha egy idea erős, mindig van ellenfele. S egy ideológiai ellenféllel egyszerűen nem lehet megegyezni.”

Két nagy, sok kicsi

A két legnagyobb bázissal rendelkező paramilitáris csoport a Vzdor és a Szlovák Honvédek. Róluk a belügyminisztérium 2015–2019-es, szélsőségesség elleni harcáról szóló koncepciója is megemlékezik, mint honvédő-sportegyesületekről, melyeknek tagjai közt szélsőséges nézeteket valló személyek is vannak. Az anyag rámutat, hogy a Honvédek korábban a Szlovák Testvériség és a Szlovák Megújhodási Mozgalom aktivitásait is támogatták.

Ez azonban csak a két legnagyobb szervezet, az ország területén több tucat hasonló csoport működik. Ezekbe azonban nagyon nehéz bejutni, és nagyon nehéz őket vizsgálni is, ugyanis gyakran a tagjairól sem lehet többet tudni a becenevükön kívül, mondja Bránik. Az ilyen kicsi, szürkezónában működő csoportok erősen territoriálisak, saját „műveleti területükön” működnek – azon dolgoznak, hogy felmérjék a stratégiai célpontokat, fegyvereket rejtenek el, és pontosan tudják, honnan szereznek műtrágyát és gyújtóberendezést egy házilag barkácsolt bombához, mellyel aztán megtámadnak valamilyen fontos célpontot.

Politikai kapcsolatok

A Vzdor egyik legismertebb arca és szóvivője Marián Magát volt, aki Kotlebáék listáján a 88. helyen indult a parlamenti választásokon, ám még a nyáron lemondott a posztjáról a félkatonai szervezetben. Mindazonáltal a Vzdor Facebook-oldalán a minap kijelentette, minden híresztelés ellenére továbbra is kiállnak a ĽSNS mögött – melyet egyébként a szlovák szélsőjobb színtéren árulónak tartanak parlamenti opportunizmusuk miatt.

A Szlovák Honvédek körül kicsit bonyolultabb a helyzet. Őket eredetileg a Robert Švec vezette Szlovák Megújhodási Mozgalom „cserkészszervezeteként” tartották számon, ám Peter Švrček, a vezetőjük tavaly kijelentette, a szervezet ugyan patrióta, ám apolitikus, korábbi kapcsolatai a szélsőséges politikai mozgalmakkal pedig csupán „fiatalkori hibának” nevezhetők. Bránik szerint valóban megszűnt köztük a kapcsolat, ennek kezdeményezői azonban nem a Honvédek, hanem Robert Švecék voltak, méghozzá azért, mert a Honvédek át akarták venni a mozgalom irányítását.

A militáns csoportok és a politika kapcsolatát egyébként épp a minap próbálta meg felszámolni egy ellenzéki javaslat a parlamentben. Az SaS képviselői a pártokról szóló törvény módosításával az antidemokratikus, szélsőséges pártokat és mozgalmakat szerették volna betiltani, emellett megtiltották volna, hogy a pártok fegyverkezzenek, fegyveres szárnyat alapítsanak, vagy fegyveres csoportokat támogassanak. A javaslat végül nem ment át a törvényhozásban.