„Nem célunk kisajátítani a fontos témákat”

 

Tulajdonképpen mi a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala?A Kerekasztal egy nyitott, politikai pártoktól független, önkéntes és informális intézmény, amely a szlovákiai magyar szervezetek egyeztető fórumaként tevékenykedik. A Kerekasztal tagságát különféle szakmai, önkormányzati, állami és civil szervezetek alkotják, a tagok között szerepelnek még a helyi magyar közösség jeles személyiségei és pártolói. A Kerekasztal évente tart egy országos konferenciát – idén október 26–27-én –, év közben pedig a tagszervezetekkel, valamint a Koordinációs Bizottsággal való egyeztetések útján tevékenykedik, foglalkozik a magyar közösséget érintő problémákkal és aktuális ügyekkel. Mi a Kerekasztal célja?A szlovákiai magyarság érdekképviseleti szerveként szándékozik működni, azaz képviselni kívánja a közösség érdekeit, valós tartalommal akarja megtölteni azokat a követeléseket, melyekről gyakran csak az általánosság szintjén, konkrétumok nélkül beszélünk – például az önkormányzatiságról, a minőségi oktatásról, a kisebbségi jogok ideális állapotáról vagy a gazdasági fejlődésről. Ezeknek a problémáknak egy része évtizedek óta megoldatlan, sok esetben a magyar közösség odáig sem jutott el, hogy tudatosítsa őket és konkrét megoldásokat, válaszokat adjon rájuk. A Kerekasztallal ezekhez a válaszokhoz szeretnénk közelebb jutni a szervezetek és a szakemberek által, ha pedig megvannak, akkor át szeretnénk ültetni őket a gyakorlatba. A cél Szlovákia élhetővé formálása, ahol a nemzetiségek hátrányos megkülönböztetését nem tapasztalva ténykedhet, élhet valaki a régiójában. Ez a cél miként érhető el a Kerekasztal keretei között?A szűk keretek között sehogy, ahhoz társadalmi és politikai egyetértésre van szükség. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy a magyar közösség problémáinak megoldása nem a Kerekasztallal kezdődik, és nem is azzal ér véget. A politikai pártok, a Kerekasztalon kívül eső civil szervezetek vagy a tagszervezetek önálló ténykedése mind-mind része a nagy egésznek. Nem célunk kisajátítani sem a fontos témákat, sem pedig az érdemi munkát. A munkánk egyébként követhető a www.kerekasztal.org weboldalon. Hogyan épül fel és ténykedik a Kerekasztal? Hogy zajlik a munka és az egyeztetés?Ahhoz, hogy érdemben tudjunk foglalkozni a fontos ügyekkel, természetesen ki kellett alakulnia egyfajta struktúrának. A Kerekasztal korábban, kisebb létszámmal kötetlen módon, a kölcsönös jóakarat elvén működött. Mivel az utóbbi időben a csatlakozó szervezetek létszáma is megnőtt, és a szervezet is jobban bekerült a köztudatba, nagyon fontos tisztázni a működési alapelveket. A Kerekasztalban zajló egyeztetésbe a lehetőségekhez képest minél inkább megpróbáljuk bevonni a tagszervezeteket, illetve a Koordinációs Bizottságot – utóbbi testület havonta egyszer ülésezik, a tagszervezetek delegálhatnak ide egy-egy személyt. Az állásfoglalásokról, a tevékenység fő irányáról ezeken a találkozókon születik döntés. A háttérmunkát, ha erre szükség van, általunk megszólított szakemberek végzik, jogászaink a Jogsegélyszolgálatba, gazdasági szakembereink a gazdasági bizottságba tömörülnek. Tehát összefoglalva: a szóvivő koordinálja a munkát és megnyilvánul a  Kerekasztal nevében, eközben egyeztet a szervezetekkel és Koordinációs Bizottsággal, ezzel párhuzamosan pedig a jobbára fiatal szakértőkből álló szakmai bizottságok készítik elő a szakmai anyagokat. Hogyan képes ennyi szervezet közösen dönteni?A Kerekasztal egyik legnagyobb erénye – és tulajdonképpen az eredményes működésének a záloga is –, hogy a fontos ügyekben sikerült megtalálni a közös hangot a szervezetek között, és a jövőben is erre törekedünk. A döntések konszenzusra épülnek, nem kompromisszumra, azaz nem kívánjuk, hogy bárki is feladja az identitását a kerekasztalos ügyekben való részvételért cserébe. Ha fontos kérdésekben ellenvélemény adódik, meghallgatjuk és egyeztetünk róla, konkrét intézkedésekre fordítjuk le, és figyelembe vesszük úgy, hogy mindenki elégedett legyen a végeredménnyel. Kicsit konkrétabban definiálva a probléma fogalmát: mégis milyen ügyekről van szó, miként próbálja és tudja megoldani azokat a Kerekasztal?A szlovákiai magyar közösség rengeteg problémával szembesül. Az oktatás rossz minőségétől kezdve a gazdasági motivációjú elvándorláson át a nyelvhasználati kérdésekig rengeteg üggyel kellene foglalkozni, ez gyakran kapacitás kérdése. A Kerekasztal az egyes témákra megpróbál minél kézzelfoghatóbb megoldásokat találni, majd a javasolt megoldásokat átültetni a gyakorlatba. A magyar nyelvhasználat területén ez például azt jelenti, hogy jó törvényeket és rendelkezéseket kell kidolgozni, majd ezt a politikán keresztül megvalósítani. A szlovák közvéleménnyel való kommunikáció terén a „megoldás” egy szelete, hogy elkészült egy szlovák nyelvű, magyarokról szóló weboldal, a madari.sk. Gazdasági téren teljesen konkrét helyi kezdeményezések jelenthetik a problémákra adott válasz. A szlovákiai magyar közösséget érintő megoldásokon a politikai pártok dolgoztak eddig. A Kerekasztal is párt – vagy az lesz?A Kerekasztalnak nincsenek hasonló ambíciói, nem is lenne értelme alapítani egy harmadik pártot az MKP és a Híd mellé. A szervezet politizál, ezen nincs mit tagadni, hiszen a közösségi érdekképviselet ezt is magában foglalja. De attól még nem lesz politikai alakulat, nem is szándékozik elfoglalni a két párt helyét. A pártokra szükség van az ügyeink képviseletéhez, együtt kell velük dolgozni partnerként, hiszen közösek az érdekek: a magyar közösség megmaradása és felvirágoztatása. Ez azt jelenti, hogy két lépés távolságot kell tartani a politikusoktól? Sok civil szervezetben vannak helyi, országos szinten aktív vagy volt politikusok.A Kerekasztal nem pártfüggetlen, hanem pártok feletti szervezetként szeretne ténykedni, hiszen közös ügyeink megoldása mindenkinek érdeke. Egy kikötés van: a Kerekasztalnak politikai pártok és azokhoz direkt módon kötődő szervezetek nem lehetnek tagjai. Ez voltaképpen egy önvédelmi mechanizmus: nem szándékozunk teret adni a kölcsönös, politikai alapú kiszorítósdinak, arra ugyanis vannak más fórumok. A közös hangot eddig mindenkivel sikerült megtalálni, remélhetőleg ez a munkánkon is meglátszik. Hogyan lehet egy szervezet a Kerekasztal tagja?A tagság évente megújul, ami azt jelenti, hogy a szervezeteknek évente meg kell újítaniuk a jelentkezésüket. Úgy is lehet értelmezni, hogy a Kerekasztal évente újjáalakul, felhatalmazást kap a munkára a jelentkező tagszervezetektől. A szervezeteket az éves konferencián vesszük fel. Ha valaki ezt a határidőt objektív vagy szubjektív okokból lekési, annak egy évet várnia kell – erre azért van szükség, hogy ne váljunk olyan átjáróházzá, amelyből pillanatnyi megfontolások miatt távoznak vagy jönnek tagszervezetek. Viszont, mint arra korábban is utaltam, a Kerekasztalon túl is van élet, a szervezet nem kíván egyedüli letéteményese lenni a civil szféra érdekképviseletének. Minden érdeklődővel leülünk, beszélgetünk és tisztázzuk, miként tudjuk egymást segíteni. Kik a Kerekasztal tagjai?A tagok közé tartoznak nagy, országos szervezetek, de szerencsére szép számmal megjelentek a regionális kezdeményezések, kiadók, helyi művészeti egyletek, vagy akár az új generációs civil szervezetek, sokszínű a paletta. Szerettük volna elkerülni a klikkesedést, azt, hogy a civil szféra egy bizonyos részét fedjék csak le a szervezetek, és úgy tűnik, ez sikerült is. Először van száznál is több tagja a Kerekasztalnak, és ez nagyon sokra kötelez. (ka)