Nem alkotmányellenes a házszabály-módosítás

A házszabály-módosítás célja az volt, hogy biztosítsa a parlament hatékony működésének védelmét az ülések során. Az új szabályzat a képviselők felszólalását szabályozó időkorlátot vezetett be, valamint megtiltotta a transzparensek, plakátok, szórólapok, politikai pártokat propagáló anyagok és reklámok alkalmazását, illetve vizuális, hangos, vagy audiovizuális prezentációk bemutatását az ülésteremben. A parlament elnökét felruházták a joggal, hogy fegyelmi eljárást indítványozhasson azon képviselőkkel szemben, akik ismételt rendbontást követnek el az ülésteremben.

Az ellenzék kezdettől fogva bírálta az intézkedéseket, a szólásszabadság korlátozásáról és „szájkosár törvényről” beszélt. A módosítással Andrej Kiska államfő sem értett egyet, aki meg is vétózta az új házszabályt, azzal érvelve, hogy az a többség aránytalanul nagy nyomásának enged teret. A parlament azonban a vétó ellenére ismét elfogadta a törvénymódosítást. A koalíció visszautasította, hogy az ellenzék jogainak korlátozása lett volna a célja.

Az ellenzéki képviselők leginkább a felszólalási idő korlátozását nehezményezték.

Az új házszabály értelmében az írásban felszólalási lehetőséget kérő képviselő legfeljebb 20, a szóban felszólalásra jelentkező honatya pedig legfeljebb 10 percig beszélhet, a frakció által megbízott képviselők felszólalási időkorlátja 30 perc. „Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ez a rendelet nem sérti a képviselők szólásszabadságát. Ez a rendelet csupán a felszólalási időt szabályozza, amely nem egyedi jelenség, ugyanakkor nem tiltja és nem is lehetetleníti el a képviselők felszólalását a viták során. Az egyetlen, amit a házszabály-módosítás megkövetel, az, hogy a képviselő az adott időkereten belül ismertesse az érveit” – indokolta a taláros testület döntését Ivetta Macejková, az AB elnöke. A bíróság az új házszabály többi rendelkezését sem találta alkotmányellenesnek.

Miroslav Kadúc, az indítványt benyújtó 30 ellenzéki képviselő ügyvédje nem tartja helyénvalónak az AB ítéletét. „Egyértelmű, hogy ha a kormánytöbbség úgy határoz, olyan, a képviselőket érintő szabályozást fogadhat el, amilyet csak akar” – mondta az újságíróknak.