Nem a roma telepek lebontása a cél

A felmérés és a népszámlálás adatai közti óriási különbség azzal magyarázható, hogy az atlasz nem önbevalláson alapszik. „Mintegy 402 840 romát azonosít, pontosabban olyan embereket, akiket a környezetük romának tart” – áll a napokban nyilvánosságra hozott anyagban. A 2004 és 2013 közti mintegy 80 ezer fős különbség a felmérés készítői szerint részben az eltérő módszertannal és az alaposabb kutatással magyarázható. „A 2004-es atlaszba csak azok a települések kerültek be, ahol legalább 50 roma élt, most ezt a határt 30-ra csökkentettük” – jelentette ki Alexander Mušinka etnológus, aki részt vett mindkét felmérés készítésében. Az emelkedés másrészt a növekvő népességnek is köszönhető, de az eltelt időszakban született romák száma csak mintegy harmadát teszi ki a 80 ezer fős növekedésnek.

Az atlasz elkészítését a roma közösségek helyzetének pontosabb felmérése indokolta, Peter Pollák romaügyi kormánybiztos ez alapján szeretné kidolgozni a telepek helyzetének rendezését. Az atlaszban szereplő falvak várhatóan uniós támogatásban részesülhetnek a telepek élhetőbbé tétele érdekében. Pollák elképzelése szerint ugyanis nem felszámolni kellene ezeket a telepeket, hanem rendezni a tulajdonviszonyokat és elvégezni legalább a minimális közművesítésüket. A 804 roma telep közel negyedében egyáltalán nincs ivóvíz, sok esetben csak földutak vezetnek a telepre, az épületekben legfeljebb az áramszolgáltatás megoldott.

Ravasz Ábel szociológus szerint az atlasz azt mutatja, hogy pozitív fordulat ugyan nem állt be, de legalább nem romlott jelentősebb mértékben a romák helyzete. „A roma közösség elszigeteltsége arányaiban nem különösebben növekedett az elmúlt tíz évben, igaz ez csak a minimális elvárás, arra kellene törekedni, hogy csökkenjen” – nyilatkozta lapunknak Ravasz, aki szociológusként foglalkozik a romakérdéssel. Szerinte a stagnálás oka, hogy a legfontosabb területek – az oktatásügyi reform, a munkaerőpiac, a lakhatás – nem kaptak elegendő figyelmet. „Ennek egyik oka, hogy a pártok félnek a romakérdéstől. Úgy érzik, szavazóik radikálisabb megoldásokat várnának, mint amiket tenni szeretnének, így inkább ki sem nyitják a kérdéseket” – véli a szociológus.

Ravasz szerint nem lehet egységes, minden roma telepre érvényes megoldást találni. „Nem lehet egyformán kezelni a Luník IX-féle paneltelepeket, a tradicionális roma telepeket és a roma többségűvé váló falvakat” – mondta Ravasz. A Pollák-féle váltást nem tartja rossz iránynak. „A XX. században a telepek felszámolását tartották a legjobb megoldásnak, de ez káros zsákutcának bizonyult – a tradicionális közegükből kidobott, elbizonytalanodott roma közösségek a városi gettók rabjaivá váltak” – állítja a szakember. (lpj, sme)