A védelmi miniszter sem javasolja a szlovákiai állampolgároknak, hogy belépjenek az ukrán–orosz háborúba. Ha ezt engedély nélkül mégis megteszik, akkor akár börtönbüntetést is kaphatnak.
Néhány szlovákiai állampolgár is harcolna az ukránok oldalán, de a törvény gátolja őket
A háború kirobbanása óta már több ezer önkéntes jelentkezett abba a nemzetközi légióba, amelynek létrehozását Volodimir Zelenszkij ukrán államfő hirdette meg. A jelentkezők között vannak szlovákiai állampolgárok is, ám egyáltalán nem biztos, hogy eljutnak az ukrán frontvonalra. A szlovák törvények ugyanis büntetik az efféle háborús részvételt.
Zelenszkij még február végén jelentette be, hogy minden külföldi állampolgár vízummentesen utazhat be Ukrajna területére, aki részt kíván venni az oroszok ellen vívott háborúban. A felhívás óta két hét telt el, és az első légiósok már meg is érkeztek a háborús övezetbe. Az ukrán államfő pár nappal ezelőtt még 16 ezer külföldi jelentkezőről beszélt, ám a sajtóban azóta megjelentek olyan információk is, hogy a számuk már 20 ezerre duzzadt. A Magyar Hang szerint 52 országból érkeznek önkéntesek a nemzetközi légióba.
A jelentkezők között vannak szlovákiai állampolgárok is, de az ő részvételük korántsem biztos, mivel a törvény gátolja a bevetésüket. A szlovák belügyminiszter és a védelmi miniszter nyilatkozatai alapján pedig úgy tűnik, hogy nincs is politikai akarat a jogszabály módosítására.
Bonyolult adminisztráció
Az aktuality.sk hírportál információi szerint eddig közel 70 szlovákiai állampolgár mutatott érdeklődést a háborús részvétel iránt. Martin Strižinec, a köztársasági elnök szóvivője megerősítette, hogy az utóbbi napokban többen is felkeresték az államfő hivatalát a kérvényekkel kapcsolatban.
Arról, hogy a szlovákiai állampolgárok részt vehessenek más országok háborús konfliktusaiban, végső soron valóban Zuzana Čaputová dönt, ám az adminisztratív folyamat ennél jóval összetettebb. Az önkénteseknek először is a járási hivatalokban kell benyújtaniuk egy kérvényt, ám ezt legalább 90 nappal a bevonulás előtt már be kell adni. A kérvény innen a belügy- és a külügyminisztériumhoz kerül elbírálásra, és csak ezt követően kapja kézhez a köztársasági elnök, aki elfogadhatja, de akár el is utasíthatja a háborús részvételt. Az aktuality.sk szerint a belügyminisztérium sajtóosztálya eddig két hivatalos kérvényt regisztrált a járási hivatalokban.
Az adminisztrációs folyamat bonyolultsága és hossza miatt azonban egyáltalán nem biztos, hogy a jelentkezők valóban el is jutnak a frontra. Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter a hírportálnak adott interjújában elmondta, nem tartja jó ötletnek a szlovákiai önkéntesek bevonulását.
„Annak ellenére, hogy megértem a döntések hátterében rejlő emberségességet, személyesen mégis ellenzem. Tekintettel arra, hogy nekem is vannak katonai tapasztalataim, tudom, hogy ez néha inkább kárt okoz, mintsem hasznot. Az oda érkező emberek különböző kiképzést kaptak, valamint különböző elképzelésekkel és elvárásokkal vonulnak harcba, és miután ezek nem valósulnak meg, akár még többet is zavarhatnak, mint amennyit segítenek”
– magyarázta a belügyminiszter.
Az önkéntesek bevonulását Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter sem támogatja.
„Nem gondolnám, hogy ez a helyes út. Természetesen egy rendkívül veszélyes feladatról van szó, és nem is javasoljuk a szlovák állampolgároknak, hogy belépjenek a háborúba”
– jelentette ki a tárcavezető az RTVS-nek.
Bűncselekmény
Az önkéntesek akár meg is kerülhetik a hivatalos eljárást, és engedély nélkül is elmehetnek a háborúba. Ilyen esetben viszont a börtönbüntetést kockáztatják, mivel a szlovák törvények tiltják, hogy a szlovák állampolgárok egy másik hadsereg oldalán harcoljanak, figyelmeztetett a védelmi miniszter.
Erre Maroš Žilinka főügyész is felhívta a figyelmet a közösségi oldalán.
„A Szlovák Köztársaság azon állampolgára, aki engedély nélkül teljesít szolgálatot idegen hadseregben, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető”
– idézte a büntető törvénykönyvet a főügyész, hozzátéve, hogy ha esetleg Szlovákiában is háborús helyzetet hirdetnének, akkor a börtönbüntetés hossza akár 10 évre is nőhetne.
Eduard Burda, a Comenius Egyetem Jogi Karának dékánja az RTVS-nek elmondta, azok a személyek kaphatnak kivételt, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek, ebben az esetben értelemszerűen szlovák és ukrán állampolgársággal.
„Ha az államfő ezt engedélyezné, akkor a szlovák jogszabályok értelmében egy ilyen személy legálisan mehetne Ukrajnába harcolni”
– jegyezte meg a szakember.
A cseh törvények a szlovákhoz hasonlóan szintén tiltják az önkéntesek bevonulását más hadseregek háborújába. Petr Fiala cseh miniszterelnök és Miloš Zeman cseh államfő azonban megegyeztek, hogy garantálják a harcra jelentkező cseh állampolgárok büntetlenségét. Roman Mikulec ezzel kapcsolatban elmondta, a szlovák kormány részéről egyelőre nincs szó hasonló intézkedésről.
(nar, aktuality.sk, RTVS, Magyar Hang)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.