Pozsony. Szlovákiában más volt akkor a helyzet, mint Csehországban: nálunk ezért nem bontakozhatott ki a Charta 77 szellemisége – vélekedett Miroslav Kusý.
Nálunk nem kellett?
Pozsony. Szlovákiában más volt akkor a helyzet, mint Csehországban: nálunk ezért nem bontakozhatott ki a Charta 77 szellemisége – vélekedett Miroslav Kusý. A politológus-tudós szerint – aki pontosan 25 évvel ezelőtt maga is aláírta az említett dokumentumot – Prágában a demokráciáért folyt a harc, míg Pozsonyban a nemzeti érdekekért. Nyugati szomszédunknál erősebb volt a terror, az értelmiségiek közül sokan kétkezi munkásként dolgozhattak csak ‘68 után; nálunk csupán néhány „figyelmeztető jellegű” leváltást hajtottak végre – fogalmazott Kusý. A Charta legfőbb feladata volt az emberek polgári öntudatának megerősítése, ezt pedig sikerült elérni – állította. Megfogalmazása szerint az aláírók be akarták bizonyítani, hogy a kommunista diktatúra alatt is lehet harcolni az alapvető polgári jogokért. František Mikloško (KDH) szerint a Charta jelentősége óriási volt, gondolata mégsem tudott Szlovákiában igazán érvényesülni. Aláírói egészen 1988-ig a szabadság magányos harcosai voltak – vélekedett a képviselő.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.