Nagyszombat megye: csendes négy év

Nagyszombat megye magyar szempontból a legfontosabb megyék közé tartozik, hiszen a gazdasági szempontból legerősebb magyarlakta járásokat, a Galántai és a Dunaszerdahelyi járást is magába foglalja – ráadásul két magyar elnökjelölt, Berényi József és Rigó Konrád is megpályázza a megyefőnöki posztot. Szlovák szempontból azonban talán az egyik legkevésbé látványos kerület – Tibor Mikuš 2005 óta ül a megyefőnöki székben – előbb a HZDS és az SNS jelöltjeként, később két időszakban is függetlenként. Ez a függetlenség ugyanakkor csalóka, hiszen bár Mikuš formálisan nem a Smer jelöltje, Fico pártja utoljára 2005-ben állított itt saját jelöltet, azóta mindig beérték a jelenlegi megyefőnök támogatásával. 

Magyar próbálkozások 

Érdekes módon nem volt mindig magyar elnökjelölt Nagyszombat megyében, az MKP és a Híd versenyfutása pedig viszonylag új keletű a régióban. 2001-ben az MKP-s Kvarda József indult, be is jutott a második körbe, ám ott kikapott Peter Tomečektől, a Smer és a HZDS jelöltjétől. 2005-ben nem indult a posztért magyar jelölt, 2009-ben pedig Gál Gábor szállt ringbe a frissen alakult Híd színeiben, ám nagyon lemaradva a második helyen végzett Mikuš mögött, aki az első körben behúzta az akkor még kétkörös választáson a győzelmet – és Kvarda Józsefet (MKP) választotta alelnöknek. 2013-ban csapott először össze a megyéért a Híd és az MKP – abból a csatából Berényi József, az MKP akkori elnöke jött ki jobban, igaz, pár száz szavazattal előzte csak Nagy Józsefet, a Híd jelöltjét. Végül a Híd a második körben beállt Berényi mögé, ám ez sem volt elég Mikuš legyőzéséhez. Berényi – aki nem folytatott éles kampányt Mikuš ellen – végül a megyefőnök mellett megyei alelnökként tevékenykedett az elmúlt választási időszakban. 2017-ben a Híd és az MKP tárgyalásokat kezdett egy esetleges választási együttműködésről, ám az egyeztetések kútba estek, így az MKP-s Berényi József ellen Rigó Konrád indul el a november 4-i választáson a Híd színeiben. 

Csendes megye 

Jelentősebb mozgósítás nélkül – bár most egykörös a választás – a jelenlegi magyar megyefőnökjelöltek sem tartoznak majd a választás esélyesei közé. Berényi József megyei alelnökként nem folytat konfrontatív kampányt Mikuš ellen, Rigó Konrádnak pedig viszonylag ismeretlen jelöltként nincs könnyű dolga azzal, hogy igazán komoly fogást találjon a jelenlegi vezetésen – ahogy a legesélyesebb szlovák ellenjelöltnek, Jozef Viskupičnak (OĽaNO–SaS–KDH) sem. A megye ugyanis nem volt nagyobb volumenű, egyértelműen megfogható botrányoktól hangos az elmúlt választási időszakban. A trónkövetelők azonban azzal érvelnek, hogy Nagyszombat megye messze nem használja ki gazdasági és földrajzi helyzetéből adódó potenciálját, a jelenlegi vezetés inkább csak fűt és világít a megyei hivatalban, és komolyabb koncepciók, elképzelések és áttörések nélkül dolgozik – ráadásul felróják nekik az átláthatatlanságot is. 

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"290794","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"1326","style":"width: 600px; height: 1289px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"617"}}]]
A kórházügy 

A magyar lakosság körében egyedül a dunaszerdahelyi és a galántai kórházak ügye keltett nagyobb sajtóvisszhangot – ezeket ebben a választási időszakban adták el a Penta pénzügyi csoport egészségügyi érdekeltségeit kezelő cégnek, a Svet zdravia társaságnak. 

A két nagy magyarlakta járás kórházait 2015-ig irányította a megyei önkormányzat. Ekkor vásárolta meg őket a Svet zdravia, miután a megye nem tudta finanszírozni a fenntartásukat, és több millió eurós tartozást halmoztak fel. A megyei vezetés azzal érvelt a kórházak eladása mellett, hogy ha továbbra is fenntartanák őket, azzal más területektől kellene elvonni a pénzt, például az útfelújításoktól. A Svet zdravia 2,1 millió eurót fizetett a kórházakért, átvállalta az adósságukat, és 2020-ig összesen csaknem 20 millió eurós befektetést ígért a dunaszerdahelyi és a galántai egészségügyi intézményben. Mikušt és a megyei vezetést az ellenlábasai – legújabban Rigó Konrád – elsősorban azzal vádolják, hogy rosszul menedzselték, és képtelenek voltak fenntartani az intézményeket, ráadásul az adósságtörlesztés végett például eladták a dunaszerdahelyi kórház használaton kívüli ingatlanvagyonát, meglehetősen olcsón. A kórházügy azonban csak „betetőzött” az elmúlt választási időszakban, több időszakon átívelő probléma volt – igaz, mindvégig Mikuš volt a megyefőnök. 

Nem áll rosszul a megye 

Az INEKO intézet felmérése szerint Nagyszombat megye ugyanakkor az elmúlt négy évben konszolidálta a gazdálkodását, és a többi megyével együtt kifejezetten jó pénzügyi helyzetben van – azzal együtt, hogy az ellenlábasok szerint azért ennél jobbra lehetett volna képes egy olyan megye, ahol olyan gigászok is jelen vannak, mint a Peugeot, vagy épp a Samsung. A megye adóssága 2016-ban 35,4 százalék volt, ez azonban Berényi József legutóbbi sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint a 2015-ben felvett hitel merítése miatt év végén 40 százalék körüli arányra ugorhat. Az alelnök szerint azonban a megye képes kezelni az adósságállományát. A jelenlegi vezetés elsősorban a közlekedési infrastruktúra, a megyei utak állapotát látja kritikusnak, az elkövetkező öt év legkomolyabb kihívásának. 

Átláthatatlanság 

Komoly kritika azonban a csendes megye irányába az is, amit a Transparency International Slovensko (TIS) fogalmazott meg – nevezetesen, hogy átláthatatlanok. A korrupcióellenes civil szervezet megyei honlapokat vizsgáló felmérése szerint ugyanis Nagyszombat megye a hetedik helyen áll a nyolcas megyei listán, a legutóbbi felméréshez képest ráadásul egy helyet rontott – míg például Trencsén megye nagyon komoly előrelépést tudott elérni. A megyei vezetés azzal védekezik, hogy a hibák egy része figyelmetlenségnek köszönhető, más része pedig technikai jellegű, és pótolható.  (fm)