Nagyobb a pazarlás Európában

A pazarlás mértéke Európában már most is katasztrofálisnak nevezhető, semmi jóra nem számíthatunk azonban az elkövetkező években sem. 2020-ig további 40 százalékkal nőhet a hulladékba került élelmiszer, vagyis hat év múlva már nagyjából 126 millió tonna élelem kerülhet a kukákba. Pedig egyéb helyen is igencsak jól jönne, hiszen az Unió országaiban mind jobban emelkedik a szegénységi küszöb alatt élők, sőt a különböző humanitárius segélyekre szorulók száma. Az Európai Parlament emiatt határozottan elrendelte: meg kell fékezni a pocsékolást, és 2025-re a jelenleginek a felére kell csökkenteni a kidobott élelem mennyiségét.

Felelőtlen háztartások

A legutóbbi felmérések szerint az uniós tagországokban legnagyobb mértékben – az esetek 42 százalékában – a háztartásokból kerül az élelem a kukákba. Ezt az ipar követi a sorban, 39 százalékkal. Az országos közétkeztetésben is jelentős mértékű a pazarlás a maga 14 százalékával, míg a kereskedelemben ez 5 százalék. Csekély vigasz, hogy a világ többi országában még az európainál is rosszabb a helyzet. A felmérések szerint egy év alatt földünkön 1 milliárd tonnára tehető az élelmiszer-hulladék, s az ilyen könyörtelen pazarlásból eredő gazdasági kár értéke túllépi a 350 milliárd eurót. Jelenleg a világ élelmiszer-termelésének a harmada végzi a kukában. Minderre az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) mutatott rá egy nemrég közreadott jelentésében.

Pocsékolás Szlovákiában

Szlovákiában nem készült statisztikai felmérés az élelmiszerekkel kapcsolatos pazarlásról. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szerint azonban ez alacsonyabb az uniós szintnél. „A komolyabb élelmiszer-pocsékolás az unió legfejlettebb országait érinti. Ott ugyanis a lakosok nagyobb mennyiségű árut vásárolnak. A túlméretezett mennyiség pedig ahhoz vezet, hogy a megvásárolt élelmiszer a kukába kerül” – vallja Stanislav Nemec, az agrárkamara szóvivője. A stuttgarti vízgazdálkodási intézet felmérése szerint például Németországban a háztartások a pazarláson 61 százalékkal vesznek részt, 6670 tonna kidobott élelemmel.

Az SPPK szerint a szlovákiai élelmiszer-pazarlás 20 százalékosra tehető, vagyis a megvásárolt élelem ötöde a szemétben köt ki. Konkrét mutatók azonban nincsenek, így lényegében csak becslésekre lehet támaszkodni. Az SPPK is keresi a megoldást arra, hogyan lehetne javítani a jelenlegi helyzeten. „A felvilágosítást már az iskolában el kell kezdeni. A diákoknak el kell magyarázni az élelmiszerekkel való észszerű bánásmód fontosságát, rámutatva, hogy míg egyrészt rengeteg élelem kerül a szemétbe, másrészt ott a szegénységi küszöb alatt élők nagy tömege” – mondta Nemec.

Susla Béla