Munkavállalóként az Európai Unió tagországaiban

ÖSSZEFOGLALÓPozsony. A nyár nemcsak a kirándulások, hanem az idénymunkák ideje is. 2011.

ÖSSZEFOGLALÓ

Pozsony. A nyár nemcsak a kirándulások, hanem az idénymunkák ideje is. 2011. május 1-je óta már nincs semmilyen korlátozás: az Európai Unió egész területén, továbbá Izlandon és Norvégiában is munkavállalási engedély nélkül – alkalmazottként és vállalkozóként egyaránt – munkát vállalhatunk. Mielőtt valaki külföldre megy dolgozni, érdemes tájékozódni az adott ország szociális rendszeréről.

Helyben kell érdeklődni

Akár egyedül, akár a családjával, akár csak néhány hétre, akár hosszabb időre megy külföldre dolgozni, mindenkinek joga van ahhoz, hogy új lakóhelyén az adott ország állampolgáraival egyenlő bánásmódban részesüljön.

Ez azt jelenti, hogy a munkavégzés első napjától kezdve ugyanazokra az ellátásokra jogosult, mint a helyi munkavállalók. Az egyes uniós tagállamok jogszabályai és társadalombiztosítási rendszerei között azonban jelentős eltérések lehetnek, ezért még a kiutazás előtt fontos tájékozódni az adott országban érvényes szabályokról. „Aki Spanyolországba megy narancsot szedni, a szociális biztosítás terén rá a spanyol normák vonatkoznak” – figyelmeztet a Szociális Biztosító. Ha olyanok mennek külföldre, akik előtte munkanélküliek vagy diákok voltak, és a Szociális Biztosítóval nem kötöttek önkéntes biztosítást, nincs semmilyen bejelentési kötelezettségük.

Ha kötöttek biztosítást, eldönthetik, hogy felmondják-e, vagy a külföldi munka alatt is rendszeresen átutalják-e a biztosítási díjat. Az alkalmazottaknak és az egyéni vállalkozóknak jelenteniük kell, hogy másik országban vállalnak munkát, az alkalmazottak helyett a cég tájékoztatja a biztosítót. „Miután megérkeztek az uniós tagállamba, az ottani társadalombiztosítási intézményben ellenőrizzék, hogy be vannak-e jelentve, és mielőtt elhagyják az országot, kérjék az E 104-es nyomtatvány kitöltését, mert ezzel igazolják, hogy az adott országban mennyi ideig volt társadalombiztosításuk. Az E 104-es nyomtatvány birtokában a későbbiekben könnyebben lehet intézni a különböző segélyeket, ugyanis a külföldi munkavégzést, főleg a nyári idénymunkát – például a gyümölcs betakarítását – nehéz kimutatni.

Ha valaki Spanyolországban narancsot szed, a munkavégzés befejezése után a spanyol hivatalban kérje az E 104-es nyomtatvány kitöltését” – figyelmeztet a Szociális Biztosító. Aki EU-n kívüli országba készül, érdeklődje meg, Szlovákia az adott állammal kötött-e a szociális biztosításról szóló nemzetközi szerződést. Ha nem, akkor a munkavállalóra kizárólag az ottani jogszabályok vonatkoznak.

A segély ott jár, ahol dolgozott

Aki külföldön dolgozik, automatikusan jogosultságot szerez az ott-tartózkodásra. Ha valaki elveszíti állását, továbbra is az országban maradhat, és jogosult a különböző szociális ellátásokra, ám azokat az ottani jogszabályok határozzák meg. A jogosultság legtöbbször függ a korábbi járulékfizetési időszakoktól. A munkanélküli-segélyt általában mindenkinek abban az országban kell igényelnie, ahol legutoljára dolgozott. Aki külföldön marad, annak ott kell munkanélküliként regisztráltatnia magát. Ha igazolni kell a korábbi munkaviszonyokat és a társadalombiztosításra való jogosultságot, kérni kell U1 nyomtatványt abban az országban, ahol korábban dolgozott. Aki állása elveszítése után hazajön, annak az itteni munkaügyi hivatalban kell jelentkeznie, és meg kell érdeklődnie, hogy itthon jogosult-e munkanélküli-segélyre. Ha igen, kérjen U1 nyomtatványt abban az országban, ahol legutoljára dolgozott. Ha itthon nem jogosult munkanélküli-segélyre, U2 nyomtatványra van szüksége, és kérvényezheti a segély átvitelét abból az országból, ahol munkanélkülivé vált – ha jóváhagyják, legfeljebb 3 hónapig folyósítják.

Egészségbiztosítás külföldön

Külföldre utazás előtt gondolni kell az egészségbiztosításra is. Ki lehet váltani az európai egészségbiztosítási kártyát, mellyel az EU-n belül az összes orvosi kezelésre jogosult lesz bármely uniós országban, de a biztosító mindig csak az ott érvényes szabályok szerint téríti meg a költségeket. Előfordulhat, hogy a kezelés költségeiből például 20–30%-ot a betegnek kell önrész címén fizetnie, ami egy kisebb műtét esetében is drága mulatság lehet. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy előre kell fizetni, a hazai biztosító csak utólag téríti meg a költségeket. A munkavállalónak mérlegelnie kell, milyen hosszú időre megy külföldre, ott lesz-e egészségbiztosítása, vagy inkább megéri utasbiztosítást kötni. (sza)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?