MKP: alig mérhető eredmény

„A Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvénytervezetet először a szlovák kormány, majd a szlovák parlament szinte teljesen átfogalmazta – áll abban a sajtónyilatkozatban, melyet Berényi József, az MKP elnöke juttatott el az Új Szó Online-hoz. – Az eredeti elképzelés szerint végre az állam kötelessége lett volna élen járni a kisebbségi nyelvhasználat előmozdítása terén. Az elfogadott törvény viszont újra a nemzetiségekhez tartozó állampolgárokra hárítja a feladatot, hogy harcolják ki a kisebbségi nyelvhasználati lehetőségeket. Erről tanúskodik az is, hogy a törvényből kiesett a nemzetiségek nyelvét ismerő hivatalnokok alkalmazásának kötelessége.”

A Radičová-féle szlovák kormánykoalíció is folytatja az eddigi gyakorlatot, mely szerint lehet ugyan magyarul beszélni a hivatalokban, de ha a hivatalvezető vagy polgármester úgy akarja, csak tolmács segítségével. Tudjuk azonban, hogy az állampolgár elsősorban ügyei intézése miatt keresi fel a hivatalokat, és nem azért, hogy nyelvi harcot folytasson elintézendő ügyének rovására.

„Az elfogadott törvényben komoly visszalépés, hogy a hivatalok vezetői megszabhatják, milyen időszakban tartanak félfogadást a nemzetiségek nyelvén. Ilyen korlátozás eddig nem volt.
Visszalépés történt az önkormányzati rendőrök szolgálati nyelvhasználatával kapcsolatban is, mivel ezentúl minden jelenlévőtől engedélyt kell kérni arra, hogy a két rendőr az egymás közötti kommunikációjában használhassa az anyanyelvét. Ez adott esetben azt is jelentheti, hogy az egyébként magyarul kommunikáló jelenlévő polgárt meg kell kérdezni arról, hogy a rendőrök egymás között beszélhetnek-e magyarul” – véli Berényi József.

Az MKP elnöke szerint: „Az elfogadott törvény előírja a helységnevek szlovák nyelvű megnevezésének használatát a magyar nyelvű médiában is. Ez elfogadhatatlan, hiszen, rendkívül veszélyes hivatkozási alapot jelenthet a nemzetiségi média hatósági zaklatására. Továbbá a törvény nem rendezi azon neuralgikus kérdéseket, melyeket a Radičová-kormánytól méltán elvárhatott a szlovákiai magyarság. A szlovák nemzetébresztőkről elnevezett helységnevek magyar megfelelőjét (pl. Párkány, Diószeg, Pered…) továbbra sem lehet hivatalos érintkezésben használni. Nem történt előrelépés az egészségügyi és szociális intézményekben történő kisebbségi nyelvhasználatban sem.”

„Ami a nyelvhasználati küszöb megszabását illeti, érthetetlen, hogy miért nem lehetett átültetni a 15 százalékos határt, hiszen a nemzetközi szervezetek 10 százalékot ajánlanak Szlovákiának már évek óta. A most elfogadott változat jogilag kissé zavaros, értelmezése még gondokat okozhat, de azt tudjuk, hogy a 15 százalékos határ bevezetését 2021-re tolja ki” – zárul a nyilatkozat.