Mítoszok és álhírek az Európai Unió döntéseiről

Az emberek hajlamosak minden rosszat a távoli Brüsszelre fogni, a kormány pedig nem minden esetben igyekszik cáfolni az álhíreket és a félrevezető információkat. Több ilyen félrevezető hír fontos szerepet kapott a brit népszavazás során is. Az Európai Bizottság igyekszik megmagyarázni a leggyakoribb, félrevezető híreket, és cáfolni a mítoszokat.

Az uborka görbülete

Az uborkák görbületének meghatározása is ilyen félrevezető hír, és részben már mítosz, ugyanis a vonatkozó intézkedést már 2009-ben eltörölték. Az unió – egyes tagországok kérésére – valóban meghatározta az üzletekbe kerülő uborka paramétereit, minimális hosszát és maximális görbületét, de csak a legmagasabb minőségi osztályba tartozó termék esetében, és ez nem a brüsszeli bürokraták ötlete volt. Az uborka megengedhető görbületét már egy 1988-ban elfogadott rendelet is tartalmazza. A cél az volt, hogy a termék minőségét anélkül is meg tudják határozni, hogy azt a kereskedők látták. Az intézkedésnek a látszólagos abszurditása ellenére volt értelme, ezt mutatja legalábbis, hogy 2009-ben, a legnagyobb uborkatermelő országok, mint Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Görögország, a rendelet eltörlése ellen szavaztak. A görbe uborka jó szimbóluma szinte mindennek, ami az EU-val és működésével kapcsolatos: a közös piac adta lehetőségeknek és hátrányoknak, a túlszabályozásnak, a kompromiszszumoknak, a közös döntéseknek, és a szűnni nem akaró tévhiteknek.

Brexit és a brit reggeli

Hasonló, a brexitet is befolyásoló mítosz a kenyérpirító vagy a gyorsforraló edény betiltása. Ugyan van alapja, a köré épülő álhírek ezt teljesen elfedik. Az unió ugyanis nem betiltani akarja a kenyérpirító gyártását, csak szabályozza az újak paramétereit, a minél alacsonyabb energiafogyasztás érdekében. A kenyérpirító az Egyesült Királyságban rendkívül fontos konyhai eszköz, hiszen a pirított kenyér a brit reggeli alapja. A kilépésről szóló népszavazás kampányában a kilépés melletti pártok egyik érve éppen az volt, hogy az unió „be akarja tiltani a brit reggelit”. A The Daily Telegraph internetes szavazása is ezt bizonyítja: a megkérdezettek 65%-a a brit reggeli elleni támadásnak nevezte az uniós rendelkezést.

Pedig az úgynevezett ökodizájnról szóló rendelkezés célja a fogyasztók érdekeinek védelme. Az egyik eleme a szabályozásnak, hogy a termékeket el kell látni az energetikai hatékonyságot mutató energetikai címkével. Ez segít abban, hogy a vevő ne csak az ára alapján válasszon, hanem azt is összehasonlíthassa, hogy a termék mennyi áramot fogyaszt majd használata során, vagyis mennyibe kerül az üzemeltetése. Amellett, hogy ez a címkézés pénzt spórol meg a vevőnek, a környezetet is védi, hiszen az unióban a szén-dioxid-kibocsátás 27%-a a háztartásokhoz kapcsolódik.

A másik hatása a rendelkezésnek, hogy a gyártókat hatékonyabb, kevesebb energiát fogyasztó, de azonos vagy nagyobb teljesítményre képes termékek előállítására ösztönzi. Ez jó gazdasági szempontból, de ösztönzi a kutatást, az innovációt, és védi a környezetet is.

Betiltják a disznótort

Teljesen alaptalan azonban az a hír, hogy az unió be akarja vagy be akarta tiltani a házi disznótorokat. Az Európai Unió nem mondja meg a tagállamoknak, hogyan szabályozzák a házi disznótorokat – sem semmilyen más haszonállat levágását –, ha az ott készült termékeket csak az adott háztartásban, családban fogyasztják. Az uniós szabályozás csak az üzleti célú disznóvágásra vonatkozik. Ha a termékeket értékesíteni akarják, akkor azoknak meg kell felelniük az unió higiéniai előírásainak, és az állatok humánus leölésére vonatozó szabályokat is be kell tartani.

Az Ipsos MORI vizsgálata szerint a brit választók 15 százaléka legalább egy EU-tévhitben szilárdan hisz. Ezek közé tartozik a banán előírt görbülete és a bárpincérnők megengedett maximális dekoltázsa mellett az, hogy az Európai Unió betiltotta a brit turistalátványosságokról készített fotók feltöltését a közösségi portálokra, és nem engedélyezi a corgi kutyák további tenyésztését.