Megszüntetik a körzeti orvosi beutalókat

Juraj Karpiš, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője szerint a programtézisek szociális részére vonatkozó pontjaiban jobboldali és baloldalielemekis találhatók.„Úgy tűnik, sokkal kevésbé radikális, mint amennyire radikálisak voltak a két Dzurinda-kormány által hozott megszorító intézkedések. Ennek nyilván az az oka, hogy jelen pillanatban nincs szükség olyan mértékű megszorításokra, mint amilyeneket meg kellett hozni 1998 után. Ezért van az, hogy találhatók a programban kifejezetten népszerű intézkedések is. Vannak természetesen olyanok is, amelyek majd nem mindenkinek nyerik el a tetszését“ - mondta lapunknak a munka-, szociális- és családügyi minisztériumot érintő programpontokról agazdasági szakértő. A kevésbé népszerűek közé fog tartozni feltehetően az egyik sarkalatos pont, a munkatörvénykönyv módosítása. A leendő kormány vissza akar térni a 2006 előtti állapothoz. A Fico-kormány azért módosította az akkori jogszabályt, hogy úgymond jobban védje az alkalmazottak érdekeit. „Lehet, hogy az alkalmazottak érdekeit valóban jobban védték, de olyan áron, hogy mások egyszerűen nem jutottak munkához. Vagyis lényegében ez a munkaerőpiacra volt negatív hatással. Az új kormány a törvény módosításávalcsökkenthetiamunkanélküliséget“ - véli Karpiš. A törvénymódosítás alapján kisebb lenne a szakszervezetek jogköre, s csökkennének a munkaadó költségei is, azáltal, hogy megszűnik a felmondás és a végkielégítés egyidejűsége - vagy végkielégítésre, vagy a felmondási idő kitöltésére lesz jogosult az elbocsátott munkaerő, szemben a mostani helyzettel, amikor mindkettőre jogosult. A munkapiac stabilizálásának egyik fontoselemelehet,hogyakormány motiválná a munkaadókata hosszú ideje munka nélkül lévők alkalmazására úgy, hogy egy ideignemkelleneutánukjárulékot fizetni.
Nyugdíjak Feltehetően nem lesz népszerű a nyugdíjvalorizáció mértékének csökkentéséről szóló javaslat sem. Ez így ugyan nem szerepel a tézisek között, ott csak annyi áll, hogy „megvizsgáljuk és átértékeljük a nyugdíjak valorizációját azzal a céllal, hogy növeljük a szolidaritást és eltávolítsuk a diszkriminációt.“ Juraj Karpiš gazdasági elemző szerint ez viszont azt jelenti, hogy mivel a Szociális Biztosító súlyos gondokkal küzd, a nyugdíjrendszer első, állami pillére veszélyeztetett, így a kormány valószínűleg kénytelen lesz átértékelni a nyugdíjak valorizációját, úgy, hogy azok az eddiginél lassabb mértékben emelkedjenek. Bevezetné viszont a garantált minimális nyugdíj intézményét -azaz a legkisebb nyugdíj a létminimum összegének felelne meg. A nyugdíjrendszer második pillére visszatérne „eredeti“ állapotába -nem félévenként, hanem ötévenként értékelnék felül a hozamokat. Ezáltal-noha a befektetés nagyobb kockázattal is járhat -, az eddiginél sokkal nagyobb hozamra is szert lehet tenni. Ami még lényeges: a pályakezdők számára ismét kötelező lenne a belépés a második pillérbe. Az állami- és közigazgatásban dolgozók, a választott funkció kivételével, nem dolgozhatnának a nyugdíj mellett - tehát a mostani helyzettel szemben vagy nyugdíjat kapnak,vagydolgoznak.

Gyereket nevelők

Az új kormány lehetővé kívánja tenni, hogy a gyermekgondozási szabadságon lévő szülő a gyes mellett is dolgozhasson. Az új kabinet rugalmasabbá tenné a gyermekgondozási szabadság idejét - a törvény szerint járó három évet nem kellene egy szakaszban kivenni, hanem „több tételben“ is lehetséges lenne. Azadóbónusz a gyermek hat éves koráig 100 százalékos lenne, ez azonban az állami költségvetés és a járulékbónusz bevezetésétől függ - ha ugyanis az SaS által szorgalmazott járulékbónuszt bevezetik, akkor megszűnnek az adókedvezmények is. A különböző családtámogatási kedvezmények - családi pótlék stb. -ahhoz lennének kötve, hogy a szülő rendszeresen gondoskodjon a gyermekről - részletek azonban még ennél a pontnál sem ismertek.
Bevezetné a kormány az ún. mikroóvodák intézményét - nem részletezi, mit jelent ez, de az SDKÚnak volt olyan elképzelése, mely szerint például egy gyesen lévő anyuka a saját gyermeke mellett vigyázhatna még három-négy kisgyermekre, s ezért fizetést kapna.

Egészségügy

A felálló új kormány véghez akarja vinni a 2006 előtt elkezdett reformokat, melyeket a Fico-kabinet leállított. Például a kórházak részvénytársaságokká alakítását. Tomáš Szalay, az Egészségpolitikai Intézet (HPI) munkatársa szerint ez gazdaságosabb vezetését eredményez, a tulajdonviszonyok legáttekinthetőbb, legtisztább formája.
A koalíció egyenjogúsítani akarja a kórházak finanszírozását, nem tartható ugyanis a jelenlegi gyakorlat, amikor is például ugyanazon műtétért egy egyetemi kórház jóval több pénzt kap, mint egy járási intézmény. Tomáš Szalay szerint így végre megszűnik bizonyos kórházak diszkriminációja, az igényesebb beavatkozásokat pedig jobban megfizetik.
A koalíció be akarja vezetni a nyugdíjasok és az egészségkárosodottak számára a „gyógyszerfizetési plafont“ - azaz a gyógyszerekért csak egy meghatározott összeget fizetnének, ami ennél magasabb, azt már az egészségbiztosító térítené. Javítanák a súlyos betegek házi gondozásnak körülményeit - hogy hogyan, azt nem részletezik.
Nem ismertek egyelőre annak a részletei sem, hogy mit jelent az azon felnőtt lakosság számára bevezetendő bónusz, akik nem vették igénybe az egészségügyi ellátást. Az egészségbiztosítók újra szabadon dönthetnek saját nyereségük felhasználásáról - a Ficokormány kötelezővé tette, hogy a biztosítók visszaforgassák a nyereségüket az egészségügybe.
A kormány meghatározza, mely az az alapvető egészségügyi ellátások csoportja, amelyet a közkiadásokból mindenki számára alanyi jogon, egyenlő mértékben téríteni kell. Az új kabinet egyszerűbbé tenné az egészségügyi szolgáltatást nyújtó új intézmények működésének megkezdését. Az egészségbiztosítók évente egyszer kötelezően elküldik az ügyfeleknek az igénybe vett egészségügyi ellátás után a biztosító által fizetett térítés kimutatását. Ami pedig azonnal érezhető lesz a lakosság számára, mivel meghozatala nem jár sem költséggel, sem adminisztrációval: megszüntetik az orvosi beutalókat - vagyis a szakorvosi vizsgálathoz nem lesz szükség a körzeti orvos beutalójára, egyenesen a specialistához fordulhatunk.
A HPI szerint viszont a tézisek közül hiányzik néhány fontos tennivaló, elsősorban az, hogy az Általános Egészségbiztosítót 3-4 kisebb részre osszák, majd nemzetközi versenypályázat útján privatizálják. A biztosító ugyanis rendkívül magas koncentrációban van jelen a piacon, ez pedig a szabad verseny elveit sérti, véli az Egészségpolitikai Intézet.