Mégis lehet kétnyelvű a társulások elnevezése

Tisztázatlan, hogy milyen elvek alapján jár el a civil szervezetek kétnyelvű bejegyzésénél a belügy.Ahogy néhány hete beszámoltunk róla, elutasították többek között a Malé Trakany a Okolie – Kistárkány és Környéke nevű szervezet bejegyzését, mondván, csak szlovák elnevezése lehet. A kérvényezők fellebbezésére viszont a múlt héten váratlanul sor került a bejegyzésre az eredeti, kétnyelvű névvel, tájékoztatta lapunkat a civil szervezet részéről Nagy András. A párkányi Pásztortűz Néptánccsoportot viszont továbbra is csak szlovák névvel hajlandó iktatni a belügy, tudtuk meg Márkus Norberttől, a csoport vezetőjétől. Először magyarul küldték el a bejegyzési kérelemhez az alapszabályt, de a belügy jelezte, hogy csak a szlovák szöveget fogadja el. „Elküldtem két nyelven, mire visszahívtak, hogy lehagyták a magyar elnevezést, és úgy jegyezték be” – magyarázta Márkus Norbert. A napokban még egyszer feladta a kérvényt. „Nem változtattam semmit, csak kihagytam a megnevezésből a néptánccsoport–folklórna skupina szavakat, és Pastiersky oheň – Pásztortűz néven kértem a bejegyzést. Hátha meggondolják magukat” – fejtette ki. Korábban a belügy lapunk kérdésére azt állította, minden szervezetet bejegyeznek, amely összehangolja elnevezését az alapszabállyal. Megpróbáltunk utánajárni, mi változott az utóbbi hetekben, hogy most az egyik szervezetet a fellebbezés után az alapszabály módosítása nélkül, kétnyelvűen jegyezték be, de egyelőre nem kaptunk választ. További tizenkét szervezet van hasonló helyzetben, tudtuk meg Szekeres Klaudiától, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő jogsegélyszolgálat munkatársától. A Kerekasztal a szükséges dokumentumok begyűjtése után pert indítana a belügyminisztérium ellen az antidiszkriminációs törvény megsértése miatt. „A szándéktól nem állunk el akkor sem, ha végül bejegyzik a szervezeteket magyarul is, mert a korábbi eljárás miatt a diszkrimináció gyanúja fennáll” – fogalmazott Szekeres Klaudia. Mint mondta, nem akadály az sem, ha valaki évekkel ezelőtt került ilyen helyzetbe. „Perelhetők a korábbi magatartás miatt is, és lehet kérni, hogy a jövőben kerüljék az ilyen eljárást” – magyarázta a jogász. A Kerekasztal ezért további civil szervezetek jelentkezését várja, amelyek hasonló helyzetbe kerültek. Ha ugyanis kiderül, hogy csak a magyar szervezetek bejegyzését akadályozták, már nemcsak a nyelvi, hanem a nemzetiségi diszkrimináció gyanúja is fennáll. A civil szervezetek belügyi nyilvántartásában egyébként bőven akadnak olyanok, amelyeket kizárólag angol, latin stb. névvel jegyeztek be.