Megfejtik a gépezet működését

A víz szökött, a lelkesedés a tetőfokára hágott és azóta alább sem hagyott. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a mai napon, a Vármúzeum, a Balassa Bálint Múzeum és a Duna Múzeum közreműködésével a víznyomó gépezet működését tisztázó tudományos konferencia lesz, a Vármúzeum Lovagtermében. A tanácskozás létrejöttéhez nagyban hozzájárult Evlia Cselebi, török világutazó, aki 1663. augusztus 1-5 között Esztergomban járt, majd szemléletes és részletes leírást küldött a szultáni udvarnak a lenyűgöző vízemelő gépezetről. Leírása 1870 körül került elő, amikor dr. Karácson Imre tudós pap, régész-és orientalista lefordította. Annyi bizonyos, hogy e nagyszerű szerkezet 1470 körül épült, és mintegy 210 éven át biztosította az esztergomi vár vízellátását. A fellegvár alatti karsztforrás meleg vize malmot hajtott, a malom egy emelőkereket mozdított meg, a kerék vasgolyókat emelt a medence vize fölé, majd azokat a vízbe ejtette. A becsapódó golyók lökéshullámokat keltettek, így terelve be a forrásvizet a felvezető csőbe. A vízgép működésével kapcsolatban kétféle megoldást feltételeznek, az egyik az ún. „vízütés elve” a másik a „hanghullámok nyomási energiájának elve”. Ezt hivatott eldönteni a Reneszánsz vízgép nyomában konferencia tudós testülete. A program meglehetősen izgalmasan indul, hiszen 10.30-kor a Vármúzeum udvarán a vízgép-rekonstrukció bemutatójával kezdődik. Ezt követően Horváth Béla, a Vármúzeum igazgatója mond majd köszöntőt. A délelőtt további részében dr. Horváth István régész számol be a vízivárosi reneszánsz vízemelő és török fürdő régészeti kutatásairól. Dr. Kolumbán György helytörténész ismerteti a gépezetet, majd Szepesi György üzemmérnök, műszaki tanár tart előadást. Szó esik továbbá a vízgép megvalósításának az idegenforgalomra gyakorolt hatásáról. A szervezők úgy vélik, bármilyen döntés születik is a szivattyú lehetséges működésével és megvalósításával kapcsolatban, az esemény mindenképpen „világraszóló” lesz, mind technikatörténeti, mind kultúrtörténeti szempontból. Dr. Kolumbán György szerint, ez az idegenforgalom számára világritkaságnak számító reneszánsz emlék feltétlenül növeli az esztergomi vár világörökségi esélyeit, mindemellett pedig felhívja e túlspecializálódott kor figyelmét a reneszánsz mechanika egyszerű nagyszerűségére.