Még mindig nincs mindenhol csatorna – na de mikorra lesz?

A környezetvédelmi minisztérium adatai alapján Szlovákiában 1999-től európai uniós támogatásból 607 községben épült, vagy újult meg a csatornahálózat. A környezet operatív programon keresztül (2007–2013) 162 229 lakos csatlakozott a csatornahálózatra, és további 134 692 lakos csatlakoztatásával számolnak. A minőségi környezet operatív program jóvoltából pedig a 2014–2020 közötti időszakban további 241 871 csatlakozóval számolnak. Ezt a számot attól a 79 településtől várják, melyek pályázata a közelmúltban kapott zöldet a környezetvédelmi tárca 400 millió eurós felhívása során. Több településen már zajlik az építkezés.

Csatlakozás teljesítése

Sikeresen pályázott a csatornahálózat és a tisztítóberendezés megépítésére Naszvad önkormányzata. „A pontos támogatási összegről a közbeszerzési eljárás lezárását követően beszélhetünk, a költségeket 17–18 millió euróra becsültük a pályázatban” – magyarázza Haris József, Naszvad első embere. Ő egyelőre leginkább attól tart, hogy tudják-e majd teljesíteni azt a vállalást, mely szerint a lakosság 80%-ának csatlakozni kell a rendszerhez. „A januárban elfogadott törvény valóban lehetővé teszi, hogy kényszerítsük a lakosságot a hálózatra való csatlakozásra. Ugyanakkor polgármesterként hogyan kötelezzek olyan háztartásokat több száz eurós beruházásra, melyeknél a 100 eurós kiadás is komoly gondot jelent” – jegyezte meg Haris József. Ők eddig három alkalommal pályáztak sikertelenül az uniós forrásokra.

Óriási szerencse

Eddig jobbára a 2000 fő feletti önkormányzatok pályázhattak támogatásért. A szerencsének is köszönhető, hogy épül a csatornahálózat két bodrogközi településen, a mintegy 1520 fős Nagytárkányban és a 1155 fős Kistárkányban. A települések helyett ugyanis a Kelet-szlovákiai Vízművek pályázott. „Számukra ugyan a tiszacsernyői víztisztító berendezés felújítása volt a cél, de a támogatáshoz csak további 2000 lakos csatlakoztatásával juthattak hozzá. Így jött képbe a két község” – magyarázta lapunknak Kopasz József, Nagytárkány polgármestere. Ennek köszönhetően a hálózat kiépítésével kapcsolatos összes munka, adminisztrációs feladat és az önrész előteremtése is a vízművekre hárul. „Az építkezést két év alatt kell megvalósítani, a rendszer egy évig próbaüzemben fog működni” – tájékoztatott Kopasz József. Nagytárkányban egyébként korábban már kiépült egy rövidebb szakasz, erre azonban csak az önkormányzati épületek, az iskola, az óvoda, a három bérház és a községi szálláshely csatlakozott. „Ennek a működtetését is szeretnénk átadni a vízműveknek, ha kiépül a teljes rendszer” – magyarázta a polgármester. Hozzátette azt is, hogy Nagytárkány az önrészt nem tudta volna előteremteni.

Városokban sincs

Bár Szlovákia vállalta az uniós csatlakozáskor, hogy 2015-re minden 2000 lakosúnál nagyobb településen megépíti a csatornahálózatot, több városban sincs még kész a rendszer. A csatornahálózat megépítésének fedezetét eddig Tornalja és Királyhelmec sem tudta előteremteni. A Kelet-szlovákiai Vízművek Királyhelmec válláról is levette ezt a gondot, a beruházást itt is – több mint 15 millió eurós pályázati forrásból – a vízművek valósítja meg. „A hiányzó csatornahálózat megépítése mellett korszerűsítik a helyi szennyvíztisztító állomást is” – tájékoztatott Pataky Károly polgármester.

A teljes csatornahálózat még Tornalján sem épült meg. A város évekig nem pályázhatott, mert kényszerfelügyelet alatt állt.
 

Sok a sikertelen pályázó

Ugyanakkor számos településen még mindig komoly gond a rendszer megépítése. Hodos önkormányzata például a szomszédos Nagyabonnyal közösen pályázott a csatornahálózat megépítésére. Sikertelenül. Balódi László polgármester szerint a két hálózat kiépítésének költsége eléri a 11 millió eurót. Balódi László szerint támogatás nélkül nem képesek hozzálátni az építkezéshez, már az önrész előteremtése is komoly feladat lesz az önkormányzatoknak. Hasonló cipőben jár Buzita község is. „Községünkben már 8–10 éve elkészült a szennyvízhálózat tervdokumentációja, de mivel az utóbbi években csak a 2000 vagy ennél több lakosú települések pályázhattak uniós forrásokra, nem rúghattunk labdába” – állítja Mohňánský József polgármester.

Félig meddig

Több településen részben, néhány utcában épült meg a szennyvízhálózat. Ilyen település például az 1434 lakosú Andód község. „Eddig a vízművektől kapott támogatással oldottuk a problémát, jelenleg ott tartunk, hogy a község mintegy 35–40 százalékában már van csatornahálózat. Bizakodva várjuk a március végére ígért eredményeket, a környezetvédelmi alaptól remélünk támogatást a folytatáshoz” – mondta Czuczor Mária, az érsekújvári járásbeli község polgármestere.

Lejjebb tették a lécet

A mezőgazdasági minisztériumban már a kisebb településekre is gondolnak a csatornahálózat, illetve a tisztítóberendezés megépítésének támogatására kiírt uniós pályázatoknál. A tárcánál január végén zárult le annak a mintegy 55 millió eurós projektnek a második fordulója – a beérkezett pályázatok kiértékelése folyamatban van –, melybe már a 2000 lakos alatti települések is bekapcsolódhattak. Zuzana Peiger Ačjaková tájékoztatása alapján az említett felhívásban régiók szerint különítettek el forrásokat. Nyitra és Kassa megyében még nem kötötték le a rendelkezésre álló forrásokat.

Jó hír a Csallóköznek

„A környezetvédelmi minisztérium hamarosan kiírja a védett vízgazdálkodási terültekre vonatkozó felhívását, melyben olyan 2000 fő alatti települések is pályázhatnak a csatornahálózat kiépítésére, melyek vízvédelmi területeken helyezkednek el. A célra 17,5 millió euró áll a rendelkezésre” – tájékoztatott Szabó Mónika, a tárca munkatársa. A pályázati feltételekről később tájékoztatnak.

Újabb gondok jönnek

A csatornahálózat megépítését követően az önkormányzatokra újabb gondok várnak. Van, ahol a lakosok nem akarnak csatlakozni a rendszerhez. A 2400 lakosú Csallóközaranyoson a KOMVaK komáromi víz- és csatornaművek építette ki a csatornahálózatot 2016-ban. „Amikor elkészült a rendszer, a kivitelezővel és tulajdonos képviselőivel kértük a polgárokat, hogy a környezetük, és a talajvizek megóvása érdekében mielőbb csatlakozzanak” – mondta Varjú Éva polgármester. A községi ingatlanokat már rákötötték a hálózatra, a háztartásoknak azonban csak a 35%-a csatlakozott. Nádszegen a folyamatos javításra kell áldozni. A községben néhány éve épült meg a csatornahálózat, a település 60%-át sikerült lefedni. Deák László polgármester szerint az okozza a legtöbb gondot, hogy a hálózatba kerülő hulladékok eltömítik a motorokat, ezért gyakran javítani kell a berendezéseket. (vkm, szaz, béva, lz, nr, ie)