Aki nem csatlakozik a csatornahálózathoz, fizethet

Indokolt esetben a háztartások ezt követően is kaphatnak kivételt, melyről pontos szabályrendszer nélkül a polgármesterek dönthetnek.

Négy éven belül minden háztartást csatlakoztatni kell a csatornahálózathoz, ha az adott településen kiépült a szennyvíztisztító rendszer – az erről szóló módosító javaslatot a napokban hagyta jóvá a parlament. Csatlakozni azok a háztartások is kötelesek, ahol saját tisztítóberendezést szereltek be, vagy ülepítőt építettek, és az önkormányzat engedélyezte a szennyvíz elvezetését, likvidálását ilyen módon. A környezetvédelmi minisztérium a talajvizek védelmében szigorította a jelenlegi szabályozást, mely eddig csak az új épületek tulajdonosait kötelezte a csatlakozásra.

Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter szerint az ülepítő és a tisztítóberendezések eddig is átmeneti megoldásként jöhettek számításba. Az intézkedéstől azt várja, hogy több ezer háztartás csatlakozik a csatornahálózatokhoz. Az ellenzék szerint a lakosság egy része önerőből képtelen állni a hálózathoz való csatlakozás egyszeri költségét, mely a helyi körülményektől, a fővezeték és a lakóépület közötti távolságtól függően több száz vagy akár több ezer euróra is rúghat. Ján Budaj (OĽaNO) ezért azt javasolta, hogy a csatlakozás költsége terhelje a csatornahálózat üzemeltetőjét. „A költségeket pedig több év alatt, részletekben a szennyvízelvezetési díjon keresztül szedje be” – vetette fel Ján Budaj. Javaslatát azonban a koalíciós képviselők nem támogatták.

Sólymos László ugyan elismerte, hogy a csatlakozás költsége magas lehet, ugyanakkor szerinte hosszú távon megtérül a befektetés. Hozzátette, a törvény lehetőséget ad arra, hogy indokolt esetben a polgármester a helyi építkezési hivatallal közösen kivételt adjon a csatlakozás alól. „Például, ha a csatlakozás technikailag nem kivitelezhető, vagy ha aránytalanul költséges lenne” – mondta a miniszter. Ugyanakkor Ján Budaj arra is figyelmeztet, hogy a minisztérium nem határozta meg azt a kritériumrendszert, amely alapján az önkormányzat dönthet a kivételről. „A módosítás teret ad a korrupcióra és a kliensrendszerre. A törvény nem egyértelmű, csak a polgármesteren múlik, hogy mit tart aránytalanul magas költségnek” – magyarázta Budaj.
 

Az általunk megszólított önkormányzatok elismerték, hogy eddig tehetetlenek voltak azokkal a lakosokkal szemben, akik nem akartak csatlakozni a hálózathoz. Viszont a módosítás újabb feladatokat ró a települések vezetőire, hiszen az ellenőrzés és a büntetés kirovása is az ő hatáskörükbe tartozik.

A vízről szóló törvény szigorításával a környezetvédelmi minisztérium azt szeretné elérni, hogy a lakosság négy éven belül minden olyan településen csatlakozzon a csatornahálózathoz, ahol a rendszer kiépült. Csatlakozni minden olyan háztartásnak kötelező, ahol szennyvíz keletkezik. Vagyis minden háztartásnak, ahol be van vezetve a víz. Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter szerint ez legfőképpen azokra a településekre vonatkozik, ahol komoly uniós forrásoknak köszönhetően épült meg a csatornahálózat és a szennyvíztisztító rendszer. Állítja, hogy ezekben a falvakban a lakosság átlag 65%-a csatlakozott a rendszerhez, míg az unió azt szeretné, ha a lakosság legalább 85%-a ilyen módon vezetné el a szennyvizet. Országos szinten sem állunk jól, a tárca adatai alapján a községek alig harmadában épült meg eddig a csatornarendszer.

Damoklész kardja

Az önkormányzatok az uniós források fejében kötelezik, kötelezték magukat arra, hogy öt éven belül a lakosság 85%-a csatlakozik a csatornahálózathoz. Ha ez a feltétel nem teljesül, egy ellenőrzést követően Brüsszel akár a támogatás visszafizetésére is kötelezheti az önkormányzatot. Bár hivatalosan egyetlen polgármester sem ismerné el, de a települések jelentős része nem teljesíti ezt a kritériumot. Az önkormányzatok eddig tehetetlenek voltak, semmilyen módon nem kötelezhették ugyanis a lakosságot arra, hogy csatlakozzanak a hálózathoz. Innen nézve több polgármester pozitívan tekint a módosításra, melynek értelmében akár 331 eurós büntetést is kiróhatnak majd azokra, akik 2021 decemberéig nem kapcsolódnak a szennyvízhálózatra.

Ezrekbe is kerülhet

Longai Gyula építkezési vállalkozó szerint a költségek rengeteg tényezőtől függnek. „A fővezeték és a lakóépület közötti távolságtól kezdve, a fürdőszoba elhelyezkedésétől, a technikai kivitelezéstől, a családtagok számától a talaj minőségén át, valamint az utólagos engedélyezetést is figyelembe véve átlagos esetben 500–1500 euró közé becsülném a költségeket” – mondta lapunknak Longai Gyula, aki máris hozzá- tette azt is, nem ritka az sem, hogy a 3000 eurós költséget is túllépik. „Összehasonlíthatatlanul az a legegyszerűbb és valamivel olcsóbb is, ha a rendszerhez a hálózat építésekor csatlakoznak a háztartások” – szögezte le Longai.

Sokakat a rendszeres illeték is visszatartott. Több községben bevett gyakorlat, hogy az ülepítőket néhány alkalommal maguk ürítik ki a lakosok a helyi patakokba, esővíz-elvezető árkokba. A környezetszennyezésen túl ez törvénysértő is, sokan ennek ellenére vállalják a kockázatot, mert csak akkor büntethetik, ha tetten érik az elkövetőt.

Önkényes kivétel

Indokolt esetben, ha a csatlakoztatás aránytalanul költséges vagy technikailag kivitelezhetetlen, egy-egy háztartás kaphat kivételt. A környezetvédelmi tárca elismerte, hogy az új szabályozás nem határozza meg pontosan a kivétel feltételeit. „A törvény nem foglalkozik ezekkel a részletekkel, de mindig a helyi viszonyokból kell kiindulni, a technikai lehetőségekből, illetve a környező telkek költségeit kell figyelembe venni” – közölte a tárca sajtóosztálya. Ugyanakkor mindkettőt – az aránytalanul magas költségeket és a technikai akadályokat is – a telek tulajdonosának kell bizonyítania az önkormányzatnak vagy a hálózat üzemeltetőjének, illetve az állami szerveknek (az építkezési hivatalnak és a járási környezetvédelmi hivatalnak).

Újabb kompetenciák

Ha mindezek után a telek tulajdonosa kivételt kap az ülepítő használatára, annak rendszeres és szakszerű ürítéséről sem feledkezhet el. Az új szabályozás szerint az ellenőrzés az önkormányzatok feladata lesz, ráadásul akár két évre visszamenőleg is kérhetik az ürítést igazoló számlákat. Ezért ezeket legalább két évig meg kell majd őrizni.

Költséges karbantartás

Mihályi Gábor, a rimaszombati járásbeli Feled nagyközség polgármestere lapunknak elmondta, hogy ők 2007-ben kezdték el a csatornahálózat megépítését, egy év próbaüzem után 2013-tól működik a rendszer. Állítja, Feleden nem volt gond a lakosság csatlakozásával, ám a hálózat karbantartásával már annál inkább. „Sajnos vannak olyan lakosok, akik szinte mindentől a lefolyón keresztül akarnak megszabadulni. Két utcában évente többször is javíttatnunk kell a tönkrement alkatrészeket. S bár sejtjük, kik a felelősek, bizonyítani nem tudjuk” – magyarázta a polgármester.