Második éve nő a magyar elsősök száma

Az oktatásügyi minisztérium adatai szerint országosan 3692 gyereket írattak idén magyar tannyelvű alapiskolába, vagyis 15-tel többet, mint tavaly. Jelentős növekedés helyett inkább stagnálásról beszélhetünk, annak ellenére is, hogy a 2000-es évek közepén néhány évig nőtt a szülések száma. Ezek a gyerekek mostanra érték el az iskolaköteles kort, kérdés viszont, meddig lesz érezhető ez a hatás az elsősök évenkénti számában. Tavaly szintén enyhén emelkedett a magyar elsősök száma.

Még tart a baby boom hatása

2000 körül a születések száma országosan alig haladta meg az 50 ezret, az elmúlt években viszont már majdnem túllépte a hatvanat. De magyar vonatkozásban ez az emelkedés nem volt ennyire számottevő – figyelmeztetnek a szociológusok. 2020-ig mindenesetre folytatódhat az elsősök számának enyhe emelkedése, véli Gyurgyík László. 2002-től kezdődött ugyanis egy baby boom, de mára már lecsengőben van. Az egész folyamat gyökerei az 1989-es rendszerváltásig nyúlnak vissza, állítja a demográfus. A 90-es évek elejére jellemző megélhetési bizonytalanság, az életmódváltozás (többen mehettek főiskolára, külföldre, megszűnt az agglegény- és vénlányadó) arra ösztönözte a fiatalokat, hogy kevesebb gyereket vállaljanak. „A nők biológiai órája viszont egy idő után jelzi, hogy már nem lehet halogatni a gyerekvállalást. E nők többsége a 2000-es évek első felében vállalt gyermeket” – emlékeztet Gyurgyík.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének februári összesítése alapján szintén stagnálásra, illetve enyhe növekedésre lehetett számítani a magyar elsősökkel kapcsolatban. Azok az iskolák tudják jó eséllyel növelni az új elsősök számát, ahol aktív közösségi munka folyik, mondta lapunk kérdésére korábban Pék László. „Az anyanyelvi oktatás fontosságának hangsúlyozását nem szabad kampánnyá silányítani, de szükség van a kampányjellegű mozgalmakra is” – magyarázza az SZMPSZ elnöke. Példaként említette a Rákóczi Szövetség és a Via Nova ICS beiratkozási kampányát. A magyar óvodák és iskolák népszerűsítését szolgálják részben a Bethlen Gábor Alap évenkénti oktatási-nevelési és tanszertámogatásai.

Többen figyelmeztetnek arra is, hogy a roma nemzetiségűeknél sokkal magasabb a népszaporulat, mint a hazai magyarok vagy a szlovákok körében, így a magyar elsősök számának enyhe növekedése akár az ő érdemük is lehet. Mindenesetre a 2012/13-as tanév magyar elsőseinek számáról szeptemberben, a minisztériumi fejkvóták megállapítása után (hány gyerek után fizet az állam a fenntartónak) kapunk végleges képet.

Húsz éve még majdnem 6 ezer kiselsős volt

Az elmúlt húsz év folyamán az országos összesítést tekintve egyre kevesebb gyerekkel kezdenek a magyar iskolák. A visszaesések oka az alacsony gyermekszületési számban, illetve a szlovák iskolába íratott magyar gyermekek számában keresendő. A pedagógusszövetség számításai szerint a 90-es évek elején még a magyar gyerekek negyede járt szlovák alapiskolába, ez az arány a szervezet szerint az elmúlt években 16–17 százalék körül mozgott. A 90-es évek elején még évente közel 6 ezer gyermeket írattak magyar iskolába, és még az évtized második felében is 5 ezer fölött volt a szám. A beíratottak száma aztán az ezredfordulón esett látványosan vissza, az utóbbi években rendre 3500 és 4000 között mozog. (vps)

Magyar iskolába íratott kiselsősök száma

év/a gyerekek összlétszáma/lányok/halasztást kapott/nem járt óvodába

2012 3 692 (6,50%) 1 731 (6,50%) 252 (5,17%) 471 (9,47%)

2011 3 677 (6,43%) 1 699 (6,36%) 247 (5,07%) 528 (10,19%)

2010 3 669 (6,58%) 1 763 (6,75%) 260 (5,48%) 467 (9,37%)

(Forrás: Oktatásügyi minisztérium)