Szlovákia lakosságának kevesebb mint fele biztos abban, hogy az oltások hatékony védelmet nyújtanak a súlyos megbetegedések ellen – derült ki az Európai Unió legújabb, Eurobarometer-felméréséből. A Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) adatai alapján a beoltott gyermekek száma fokozatosan csökken, s elérheti a kritikus alsó határt is.
Már kevésbé bízunk a védőoltásokban
A legfrissebb közvéleménykutatások szerint az emberek egyre kevésbé hiszik el, hogy az oltások segítségével megelőzhetővé válnak a súlyos betegségek. Szlovákiában a megkérdezettek mindössze 48 százaléka volt teljesen biztos benne, hogy az oltások valóban hatékonyak lehetnek. Ugyanakkor elég magas azoknak az aránya, akik beoltatnák magukat, de nem biztosak benne, hogy valóban elkerülhetik a megbetegedéseket – a válaszadók 36 százaléka mondta ezt. A résztvevők 8 százaléka úgy gondolja, hogy nem érdemes beoltatnia magát (közülük 3 százalék biztos a véleményében, 5 százalékuk pedig kételkedik). További 5 százalék válaszolta, hogy az adott betegségtől függ az oltás hatékonysága, 3 százalék pedig nem tudott állást foglalni a kérdésben.
Elmaradunk az átlagtól
Az oltások hatékonyságába vetett bizalom terén Szlovákia elmarad a nyugati és északi tagországoktól. Az emberek leginkább Dániában (81%), Hollandiában (76%) és Svédországban (70%) bíznak az oltásokban. Ezekben az országokban értelemszerűen alacsony azoknak a száma, akik teljesen elutasítják a vakcinákat, arányuk nem haladja meg az 1 százalékot. A szomszédos országokhoz képest azonban Szlovákia nem áll rosszul: Magyarországon (44%), Lengyelországban (42%) és Ausztriában (32%) is kevesebben bíznak az oltásokban, mint nálunk. Csehországban a megkérdezettek 52 százaléka biztosan beoltatná magát, ugyanekkora az uniós átlag is. A védőoltások megítélése Romániában és Litvániában a legrosszabb, itt az emberek 8 százaléka teljesen biztos benne, hogy az oltások megbetegedéseket okoznak.
A felmérés készítői a vakcinák elutasításának okait is vizsgálták. Nálunk a legtöbben azért nem oltatják be magukat, mert nem érzik szükségesnek a vakcinák kínálta védelmet (35%). A megkérdezettek 29 százaléka hivatkozott arra, hogy nemrégiben kapott védőoltást, 26 százalékuk pedig állítja, hogy a kezelőorvosuk nem tájékoztatta őket megfelelően a beadandó oltásokról. További 10 százalék szerint az oltások mellékhatásai túlságosan veszélyesek, 6 százalék pedig drágának tartja a vakcinákat.
Elértük a kritikus határt
A Közegészségügyi Hivatal legújabb adatai szerint Szlovákiában a gyermekek 95 százaléka kapta meg a kötelező védőoltásokat. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez az arány néhány évvel ezelőtt még 98 és 99 százalék között mozgott. Az emberek véleménye 2010-től kezdett megváltozni, azóta fokozatosan csökken a beoltott gyermekek száma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az oltások csak akkor nyújtanak megfelelő védettséget, ha az adott régióban az emberek legalább 95 százaléka be van oltva, különben fennáll a járvány veszélye. Szlovákia éppen a kritikus határon mozog, néhány megbetegedés esetében azonban már 95 százalék alá csúszott. Ide tartozik a mumpsz, a kanyaró és a rubeola elleni oltás, melyet a gyermekek egyetlen vakcina formájában kapnak meg. A Közegészségügyi Hivatal példaként a Tőketerebesi járást említi, ahol az utóbbi fél évben 165 kanyarós megbetegedést regisztráltak.
Költséges oltások
Dolán Rózsa infektológus arra figyelmeztet, hogy mivel a védőoltások ingyenesek, az emberek nem tudatosítják, hogy az államnak ez komoly költséget jelent. „Rendkívül hosszú út vezetett odáig, hogy az egyes országok megvegyék az oltóanyagokat és használják azokat” – magyarázza a szakember. Emlékeztet, hogy azokban az országokban, ahol háború van, mint például Szíriában, ott nem oltják a gyerekeket. Anyagiak hiányában például Ukrajnában sem zökkenőmentes az oltás. Így ezekben az országokban terjedhet a vírus és szedheti áldozatait. „1984-ben dolgoztam Afrikában, Líbiában számos gyermek halt meg, mert nem kapta meg azokat a védőoltásokat, melyek nálunk ingyenesek. Ott végül a szülőket úgy ösztönözték, hogy az ételjegyet a kötelező oltások beadásához kötötték” – mondta Dolán Rózsa.
Félrevezető weboldalak
Az oltásokba vetett bizalom leginkább az interneten terjedő álinformációk következtében ingott meg az emberekben. A legtöbben ugyan azt állítják, hogy a kezelőorvosukhoz fordulnak segítségért, azonban aggasztóan magas azoknak a száma is, akik internetes honlapokat keresnek fel. Szlovákiában a válaszadók 77 százaléka orvosnál tájékozódik, azonban 16 százalékuk megbízik a weboldalakban, 5 százalékuk pedig a közösségi médiák felületein olvasott információkban is.
Ibos Emese, Nagy Roland
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.