<p>Csupán néhány mondatban szeretnék reflektálni az Új Szó hasábjain megjelentetett, Fiala úr által jegyzett dolgozatra.</p>
Lomnici: Válasz Fiala úrnak!
Nem szeretném a korábban általam írt gondolatokat megismételni, azzal áltatom magam, hogy közérthetően fogalmaztam. Úgy tűnik Fiala úr írásának fényében, hogy még sincs így. Szerény véleményem szerint a szlovák állampolgársági törvény alkotmányellenes és azért alkották meg, mert a felvidéki magyarságra mint nemzetbiztonsági kockázati tényezőre tekintenek. Erre figyelemmel évekkel ezelőtt örömmel fogadtam el Ilonka néni és a többi jogfosztott felkérését arra, hogy vegyek részt a küzdelemben. A harc eszközei változatosak voltak. Demonstráció, petíció, konferencia , sajtótájékoztató, az állam és kormányfőhöz írt számos levél és beadvány az emberi jogi bírósághoz. A Fehér–Dolník-ügyben nem sikerült bizonyítani azt, hogy a szlovák állam elvonta a jogfosztottak ingyenes orvosi ellátáshoz fűződő jogát, mert ők nem kerültek kórházba. Nem így Tamás Anikó, aki infarktust kapott és megtagadták tőle az ingyenes, majd a fizetős egészségügyi ellátást is felsőbb utasításra, noha negyven éven át fizette a szociális biztosítást. A több hónapon át tartó jogsértő állapot természetesen nem magától szűnt meg, a panaszt kivizsgálták és az egészségügyi hatóság írásban kért elnézést. Ezt mellékeltük most a strasbourgi beadványhoz. Mint tudjuk Tamás Anikó az átélt izgalmak következtében elhunyt, de az ügyében keletkezett dokumentum a többi jogfosztott igazát is bizonyíthatja, hiszen több hónapig érvényben volt az az utasítás, amelynek értelmében a szlovák állampolgárságuktól megfosztott személyek elvesztették az ingyenes orvosi ellátásra vonatkozó jogukat. Lehetséges, hogy Fiala úr triumfálni fog, és az ember jogi bíróság negatív döntést hoz, ám ez néhányunkat elégedetlenséggel fog eltölteni. Fiala úr írásában jótanáccsal is ellát. Az a bevált módszere, hogy a bizonytalan kimenetelű ügyeket csak akkor kell nyilvánosságra hozni, ha mégis eredményre vezet. Bevallom engem másként neveltek. Úgy vélem, aki soha nem téved, az rendszerint nem csinál semmit. Ráadásul az általa kifejlesztett módszer esetünkben nem alkalmazható, mivel az alkotmánybírósági határozat kihirdetése után a jogfosztottak nyomban bejelentették, hogy beadvánnyal élnek, ezért a sajtó folyamatosan érdeklődött arról, hogy mikor adja Ilonka néni postára a panaszt. Az egyik sajtóorgánum azt kérte, hogy a levél feladása után percekkel értesítsék, mert a már kész cikket azonnal felteszik az internetre. A vitathatatlan jószándék miatt a média megkerülésével lehetetlen vállalkozásnak bizonyult volna. Nem kívánom Fiala úr közlési vágyát korlátozni, így a jövőben is szívesen válaszolok kérdéseire, bár őszintén szólva én már egy kicsit unom. Utólagos engedelmével mindaddig próbálom segíteni a jogfosztottak át, amíg ezt igénylik. Nem vagyunk egyformák... Maradok tisztelettel: Lomnici Zoltán
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.