Lódítanak az üzletláncok

A szlovákiai élelmiszerek kiszorítása az üzletláncok polcairól, a dömpingáron behozott, ám gyengébb minőségű külföldi élelmiszerek térnyerése évek óta tartó folyamat. Az elmúlt időszakban azonban a kormány és több civil szervezet is kampányt indított a hazai termékek népszerűsítéséért, azt remélve, hogy az üzletláncok így jóval több ilyen élelmiszert forgalmaznak majd. Aki csak a reklámok alapján tájékozódik, azt gondolhatná, hogy az igyekezetüket siker koronázta, hiszen az üzletláncok egyre több olyan reklámmal rukkolnak elő, amelyekben a hazai termékek nagyobb részarányával dicsekednek. Mára azonban kiderült, hogy az egész csak olcsó reklámfogás. A hazai élelmiszerek aránya az üzletekben egyáltalán nem nőtt. Épp ellenkezőleg, folytatódik a lejtmenet. A legtöbb szlovák élelmiszer a COOP Jednotában van (56%), a legkevesebb a Lidlben, ahol ez az arány mindössze 14%.

„Az üzletek polcain már tavaly is elenyésző, 38,5 százalékos volt a hazai élelmiszerek aránya, idén azonban 37,2 százalékra csökkent” – nyilatkozta Daniel Poturnay, a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) elnöke, a GfK piackutató ügynökség legújabb felmérésére hivatkozva. A GfK 2011 óta végez ilyen elemzést. „Hat évvel ezelőtt még 50 százalékos volt a hazai élelmiszerek aránya az üzletekben, azóta azonban folyamatos romlást tapasztalunk” – mondta Rastislav Kočan, a GfK kereskedelmi igazgatója.

Daniel Poturnay szerint az állam csak a szavak szintjén támogatja a hazai termékek arányának növelését, az itteni élelmiszeripar és a mezőgazdaság ugyanis a harmadik legalacsonyabb állami támogatásban részesül az Európai Unión belül. „Az anyagiak hiányában képtelenek leszünk növelni a szlovák élelmiszeripar versenyképességét, emiatt pedig tovább csökkenhet a hazai élelmiszerek aránya az üzletekben, ami az említett ágazatok foglalkoztatottságán is meglátszik majd” – mondta Poturnay.

Csökkent a hazai élelmiszerek aránya a boltokban

A kampányok ellenére nem nőtt, hanem csökkent a hazai élelmiszertermékek aránya az üzletláncok polcain, derül ki a GFK piackutató ügynökség felméréséből.

„Félrevezető az üzletláncok kampánya is. Ugyan egyre több üzlet népszerűsíti magát azzal, hogy a helyi termelők áruit is felvette a kínálatába, az igazság azonban az, hogy a többségük ezt a lehetőséget csak pár üzletére korlátozza, az eredmény is erősen kétséges” – mondta Pavol Uhrin, a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) felügyelő tanácsának az alelnöke. Szerinte az üzletláncok ráadásul felháborítóan nagy árréssel dolgoznak. „Míg a helyi termelő például 47 centért adja el a termékét az üzletláncnak, ez 99 centért adja tovább” – tette hozzá Uhrin.

Az egyes üzletláncok között azonban továbbra is látványos különbségek vannak. Akik hazai élelmiszerekre vágynak, azoknak a Coop Jednota üzleteit érdemes felkeresniük, ezekben ugyanis a szlovákiai élelmiszerek aránya eléri az 56 százalékot. Ami közös az üzletekben, hogy az elmúlt időszakban az összesben csökkent a hazai termékek aránya. A Coop Jednotában 2011-ben például a szlovákiai élelmiszerek aránya még 68, a CBA-ban 64, a Tesco üzleteiben 59, a Billában 51, a Kauflandban 41, a Metróban 51, a Lidlben pedig 2012-ben 24 százalék volt.

A kereskedők nem mindenben értenek egyet a Szlovák Élelmiszeripari Kamara által közzétett elemzéssel. Elismerik ugyan, hogy a szlovákiai termékek aránya csökken, úgy érzik azonban, hogy ezért nem feltétlenül ők a felelősek. „A kereskedők célja, hogy a lehető legtöbb terméket kínálják az üzleteikben. A szlovák termelők azonban rengeteg élelmiszer esetében már képtelenek kielégíteni az igényeket, a kereslet ugyanis jóval nagyobb a hazai kínálatnál” – nyilatkozta Diana Chovancová Stanková, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) a szóvivője. A SAMO olyan üzletláncokat tömörít, mint például a Billa, a Kaufland, a Lidl, a Metro vagy a Tesco. Stanková arra is felhívta a figyelmet, hogy a Szlovák Élelmiszeripari Kamara által közzétett elemzés több ferdítést is tartalmaz. Szerinte ugyanis a nagy üzletláncok nagyobb mennyiségű terméket kínálnak, mint a kisebb üzletek, vagyis ha a szupermarketekben kisebb is a hazai termékek részaránya, abszolút értékben még így is jóval több hazai terméket találhatunk ezekben, mint a kisebb üzletekben.

Termékekre lebontva a tej, az ásványvizek, a borok, a sörök és a tömény szeszes italok esetében a legnagyobb az esélye annak, hogy hazai terméket találunk, az olajok, az édességek és a húskonzervek között azonban ezeket nagyítóval kell keresnünk. Nagyok a regionális különbségek is. A külföldi élelmiszer leginkább a Pozsony és Nagyszombat megyei üzleteket árasztja el, míg a legtöbb hazai élelmiszerre Besztercebánya, Trencsén és Zsolna megyében bukkanhatunk rá. (mi)