Lipšic kontra parlament

Mindkét javaslatot a végső szavazás előtt vonta vissza az igazságügyi miniszter, és néhány képviselőben olyan gyanú támadt: Daniel Lipšicnek ehhez nem volt joga. A parlament elé a kormány, a képviselők és a bizottságok terjeszthetnek törvényeket, és az előterjesztő ugyan visszavonhatja javaslatát, ám alkotmányunk szerint a kabinet mint kollektív szerv értendő, azaz egyetlen tagja önkényesen nem dönthet a törvények sorsáról. Viszont amikor a miniszterek elfogadnak valamilyen tervezetet, jóváhagynak egy határozatot is, melyben megbízzák az illetékes tárcavezetőt, hogy a jogszabály tárgyalása során képviselje a kabinetet. Kérdéses, e felhatalmazás csak az előterjesztésre, vagy a javaslatok esetleges visszavonására is vonatkozik-e. Lipšic állítja: a házszabállyal és egy 2001-es kormányrendelettel összhangban járt el. „A 2001/512. számú kormányrendelet alapján a kormány tagja általános felhatalmazást kap az előterjesztett jogszabály visszavonására, ha feltételezhető, hogy a módosító javaslatok alapvető, elfogadhatatlan változásokat eredményeznek benne” – indokolta álláspontját a miniszter. Habár az említett kormányhatározat még a korábbi kabinet idején született, hatályát csak újabb kormánydöntés szüntetheti meg. Lipšic furcsának tartja, hogy tavaly októberben nem tiltakozott az alkotmányjogi bizottság; akkor Ivan Mikloš a politikai pártok finanszírozásáról szóló jogszabály módosítását vonta vissza hasonlóképpen. „Akkor sem az ANO képviselői, sem az alkotmányjogi bizottság nem kifogásolta a miniszterelnök-helyettes lépését” – emlékeztetett a tárcavezető. A bizottság nem ért egyet Lipšic érvelésével, és tegnap olyan határozatot fogadott el, hogy a miniszter az alaptörvénnyel, a házszabállyal és a kormányrendeletekkel ellentétben járt el. Viszont a bizottsági döntés nem kötelező érvényű, és csak a házelnökön múlik, a tervezetek visszakerülnek-e a parlamentbe, azaz lesz-e végszavazás.

„A kormányjavaslatokhoz csatolt kormányhatározatok egyike sem tartalmazza szó szerint azt, hogy az adott minisztert a kabinet a javaslat visszavonására is felhatalmazza. Ám eddig ez senkinek sem tűnt fel, hiszen törvényeket nem nagyon szoktak visszavonni” – magyarázta lapunknak Gál Gábor, a bizottság tagja. (sza)