Lejtőre küldte a nőket a krízis

 

A szociális ügyi minisztérium műhelyéből származó anyag szerint az elmúlt években a kabinet három gazdasági megszorító csomagot fogadott el, melyek a gazdaság stabilizálását, a foglalkoztatottság támogatását és megőrzését, valamint új munkahelyek teremtését célozták. A legtöbb intézkedés olyan ágazatokat – építésügy, autógyártás, energetika, műszaki fejlesztés – érintett, melyekben a férfi munkaerő van többségben, az ún. női ágazatok akaratlanul is háttérbe szorultak. A szaktárca rámutat: noha a válság a férfiakat és a nőket egyaránt sújtotta, már a válság előtt a munkanélküliek között több volt a nő, mint a férfi. A nőkre korábban is jellemző volt, hogy megszakították karrierjüket, többségük mindig is kevesebb pénzért dolgozott, otthon maradt főállású, fizetés nélküli háziasszonynak. Ebből kifolyólag a válság miatt foganatosított megszorító intézkedések őket duplán sújtották. „A maga módján újra ismétlődnek a forradalom utáni első évek, amikor magasabb célok – a demokrácia és a jogállam építése – érdekében a nemi esélyegyenlőséggel nem foglalkoztak, most pedig a válság elleni harc miatt került a téma ismét mellékvágányra” – olvasható a jelentésben. Csökkenő védelem2008–2010 között jelentősen csökkent az alkalmazottak munkajogi védelme, de a munkafelügyelőségek a különböző panaszok kivizsgálása során nem állapítottak meg a nemi esélyegyenlőség megsértésére vonatkozó törvénysértést. Férfiak és nők egyaránt sokszor beleegyeztek nem standard munkafeltételekbe, mert féltek, hogy elveszítik munkájukat. Ezen felül a nők nem élveztek megfelelő védelmet terhességük vagy a próbaidő alatt, és a kisgyerekes anyák is nehezebben helyezkednek el. Az Európai Parlament számára végzett idei márciusi felmérés szerint a munkaadókat Szlovákiában továbbra is főleg az érdekli, hogy az adott munkahelyet megpályázó nőnek van-e gyereke, míg a férfiak esetében a szaktudás a fontos. A hivatalos munkanélküliségi adatok szerint a gazdasági válság éveiben kisebb mértékben nőtt a 15-64 év közötti munkanélküli nők száma, mint a férfiaké. De ez csak azt jelenti, hogy sok nő a munkahely elveszítése után gazdaságilag passzívvá vált. Hivatalosan nem szerepel a munkaügyi hivatal nyilvántartásában, hanem főállású édesanya lett. Sokszor, még ha van is munkahelyük, az anyasági és a gyermekgondozási szabadság után azért nem mehetnek vissza dolgozni, mert nem tudják hova tenni gyereküket – 2006-tól évente egyre több gyereket nem vesznek fel óvodába, 2010-ben 7,5 ezer kérvényt utasítottak el Szlovákiában. Romló anyagi helyzetEzzel is magyarázható, hogy 2008 óta egyre nő a háztartásbeliek száma, 2012-ben számuk elérte a 116,5 ezret. Ennek következtében viszont csökkent a családok összbevétele, nagyobb szegénységi kockázatnak vannak kitéve. Jelentősen romlott az egyszülős háztartások helyzete: 2008-ban a szegények 20,9%-át képezték, 2011-ben ez 26,4%-ra nőtt. Elsősorban a gyermeküket egyedül nevelő nőkről van szó, akik hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon is, s mivel minimális a jövedelmük, gyakran hajléktalanokká válnak. „A menhelyek tömve vannak olyan anyákkal és gyerekekkel, akik erőszakos partnerük elől menekülnek, vagy nem voltak képesek fizetni a rezsiköltségeket, ezért inkább szociális menhelyre költöztek. A nők gyakran láthatatlan hajléktalanok, mert átmeneti megoldásként egy ideig családjuknál, barátnőiknél, ideiglenes partnerüknél húzzák meg magukat” – mutat rá a jelentés. A szegények között egyre népesebb a nyugdíjas nők csoportja. Az, hogy alacsonyabb fizetésért dolgoztak, vagy évekig gazdaságilag passzívak voltak, a nyugdíjukra is kihatással van: a legtöbb nyugdíjas nő járandósága havi 265–290 euró között mozog, míg a legtöbb férfinak 385–415 eurós nyugdíjat folyósítanak. (sza)