Közügy a státustörvény

Az Európai Unió ily módon szerez pontos és gyors információkat arról, milyen lépéseket tervez a két fél a státustörvény kapcsán – nyilatkozta az Új Szónak Chlebo. „Nem az volt a célom, hogy a francia, belga és spanyol nagykövetektől álláspontjukról tudakolódzam, hanem az, hogy a három követen keresztül az EU első kézből szerezze meg a hiteles információkat” – válaszolta az államtitkár arra a kérdésre, miként vélekednek a jogszabályról a nagykövetek. Az unió „hármasának” küldetése, hogy biztosítsa a közvetlen kommunikációt az unió és az adott társult ország között. A diplomaták komoly érdeklődést mutattak a törvény iránt, igyekeztek megérteni a szomszédos országokban élő magyarokról szóló jogszabály filozófiáját és tartalmát. Leginkább az érdekelte őket, milyen lenne Szlovákia reakciója abban az esetben, ha a státustörvény végrehajtási rendeletei teljes mértékben figyelembe vennék Pozsony észrevételeit, főleg azokat, amelyek a jogszabály területen kívüli hatályával kapcsolatosak. Az államtitkár elmondta: ha a rendeletek eloszlatják aggodalmainkat, nincs tovább okunk nemzetközi viszonylatban tárgyalni a törvényről. Jaroslav Chlebo egyelőre nem tudta megmondani, mikor találkozik ismét magyar kollégájával, de mint mondta, az újabb államtitkári szintű konzultáció előtt teret kell adni a szakértői csoportnak a törvény hatásainak alapos átvizsgálására, nehogy úgy tűnjön, a jogszabály csak néhány ember magánügye. (szm)