Közös nyelvet kellene találni a közös múlthoz

A konferencia célja, hogy a szlovák és a magyar történészek fiatal generációit közelítse egymáshoz. A szakemberek elsősorban a történeti mítoszok és kölcsönös sztereotípiák kialakulását, a két nemzet történetírása régi értelmezéseinek új kihívásait boncolgatják a két nap alatt. Külön blokk foglalkozik az identitásért folytatott harccal a mai multikulturális közegben, valamint a komparatív történeti kutatásban megjelenő új témákkal.
A múlt nemegyszer okoz bonyodalmakat a jelenben is, hangsúlyozta megnyitó beszédében Mikuláš Dzurinda (SDKÚ) szlovák külügyminiszter. „Viszont nem kellene, hogy ez ok legyen arra, hogy elfeledjük azokat a dolgokat, amelyek korábban velünk történtek” – tette hozzá. Dzurinda leszögezte: a történelem tanulmányozását és magyarázatát a politikusoknak a történészekre kellene bízniuk. „Közös múltunk a 21. szárad elejére sok nem kívánatos hordalékot hozott magával, úgyhogy ha ezen a konferencián sikerül ezeknek a hordalékoknak legalább egy részét eltávolítani, már elmondhatjuk, hogy hozzájárultunk a szlovák–magyar kapcsolatok javulásához” – fejtette ki a tárcavezető. Mint mondta, gyakran kerülnek előtérbe történelmi témák azzal a céllal, hogy az emberek figyelmét a hétköznapokban is nagy jelentőséggel bíró aktuális témákról eltereljék. „A történelem a történészeké. A politikusok dolga pedig az, hogy az emberek mindennapi gondjaival törődjenek” – állapította meg. Dzurinda szerint minél több ilyen történészkonferencia lesz, minél inkább beleivódnak a társadalom tudatába a történészek nézőpontjai, annál kisebb lesz a tere a nacionalista populizmusnak Szlovákiában. „Minél idősebb vagyok, annál inkább meggyőződésem, hogy bátrabban kell kezelni a csehszlovák történelmet is, és ez igaz az Osztrák–Magyar Monarchia éveire is. Nincs miért szégyenkezzünk, szomszédok vagyunk. A szomszédnak pedig ugyanúgy érdeke, hogy szomszédja is elismerésnek örvendjen, hisz ha a szomszéd porta rendben van, az a mi portánk tekintélyét is növeli” – idézte a külügyminiszter Ladislav Ballek ipolysági származású volt budapesti nagykövetet, írót.
A nemzetközi tudományos szemináriumot a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma és a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelem Tanszéke rendezte.