Koronavírus: a járványkezelés erősségei és gyengéi Szlovákiában

Az Európai Unió tagországairól általánosságban elmondható, hogy a koronavírus-járvány második hulláma sokkal durvábban sújtott le rájuk, mint az első. Ez alól Szlovákia sem kivétel: az utóbbi hetekben olyan vírusadatokat tettek közzé, amelyek tavasszal még szinte elképzelhetetlennek tűntek. Hússzor annyi a napi esetszám, mint áprilisban, s naponta annyi halálesetről számolnak be, amennyi az első hullám alatt összesen volt.

Ahhoz, hogy megérthessük, miért öltött ekkora méreteket a járvány, érdemes felidézni néhány fontos eseményt az első hullám idejéből.

Leépült egészségügy

Szlovákiában az első fertőzöttet március 6-án azonosították. Ebben az időszakban az új típusú koronavírusról még nem sok információjuk volt a tudósoknak, hiszen a járvány rendkívül gyorsan terjedt, mindössze 3-4 hónap kellett ahhoz, hogy az egész világon felüsse a fejét. A kevés adat ellenére a szlovák Egészségpolitikai Intézet (IZP) megpróbált néhány előrejelzési modellt készíteni. A március közepén nyilvánosságra hozott prognózisok azt mutatták, hogy mintegy 4 hónapon belül a teljes lakosság 10 százaléka (vagyis több mint félmillió ember) fertőződik meg, és több ezren kerülhetnek intenzív osztályra. Ezen előrejelzések, valamint az olasz kórházakból érkező hírek mind arra késztették az akkoriban még Peter Pellegrini által vezetett kormányt, hogy szigorú intézkedéseket hozzon.

A cél a kórházak fenntartható működése volt, hiszen a szlovák egészségügy színvonala jócskán elmarad az uniós átlagtól, és az addigi tapasztalatok azt mutatták, hogy még a komolyan felszerelt egészségügyi intézmények sem tudnak mit kezdeni a helyzettel. A szlovák kórházak felszereltsége, valamint az egészségügyi dolgozók hiánya már a vírus előtt is nagy gondot okozott: az IZP elemzése szerint körülbelül 3 ezer orvos hiányzik a szlovák egészségügyből, az általános orvosok háromnegyede pedig már 50 évnél idősebb. Márpedig ha nincsen elég egészségügyi dolgozó, akkor nincs is kinek kezelnie a fertőzötteket.

Gyors reakció

A szigorítások az első beteg azonosítása után pár nappal be is következtek. Egyes önkormányzatok még a kormánynál is gyorsabban reagáltak, a fővárosban például már március 9-től bezárták a középiskolákat és az uszodákat is. Egy héttel később jöttek a további intézkedések: bezárták a boltokat, betiltották a tömegrendezvényeket, szigorú határellenőrzéseket vezettek be, és korlátozták a vendéglátóipari egységek működését is.

A járványkezelést azonban jócskán bonyolította a márciusi kormányváltás. Igor Matovičék kabinetje és az ellenzékbe szoruló Pellegriniék egymást hibáztatták a félreértések, a zavaros kommunikáció, valamint a nem megfelelő felkészültség miatt. A szigorítások végül másfél hónapig voltak érvényben, május elejétől kezdve fokozatosan enyhítéseket vezettek be, júniusra pedig nagyjából visszaállt az élet a megszokott kerékvágásba.

Bukott a gazdaság

Az első hullám viszonylag gyors és szigorú intézkedései járványügyi szempontból sikeresnek bizonyultak, hiszen a naponta azonosított fertőzöttek száma akkoriban alig haladta meg a 100-at, a rekord augusztus közepéig 114 fertőzött volt. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy tavasszal kb. negyedannyi teszt készült (napi 4–5 ezer), mint manapság. A kórházak azonban nem voltak annyira leterhelve, és az elhunytak száma is sokáig 28 maradt.

A gazdaság viszont komolyan megsínylette az eseményeket. A hatalmas esés miatt bekövetkezett az, amire az önálló Szlovákia történetében még nem volt példa: a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 1,2 százalékkal csökkent a bruttó országos átlagbér. A foglalkoztatottság is rohamos iramban csökkent, a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest több mint 65 ezerrel kevesebb embernek volt munkája.

Hiányos felkészülés

Alig csengett le az első hullám, Igor Matovič már a második megérkezéséről beszélt. A kormány tisztában volt vele, hogy a gazdaság már nem bírna el még egy ilyen sokkot, ezért nyáron megpróbált valamilyen módon felkészülni a vírus visszatérésére. Az egészségügyi minisztérium például létrehozott egy járványügyi szakértőkből álló bizottságot, mely azóta is hetente értékeli az aktuális helyzetet, valamint kidolgozott egy úgynevezett járványtervet, melyet nemcsak a koronavírus, hanem más fertőző betegségek esetén is használni lehet.

Marek Krajčí tárcavezető azt is állította, hogy a kórházakat felkészítették az esetleges átrendezésre, és megerősítették a regionális közegészségügyi hivatalokat is. Utólag azonban bebizonyosodott, hogy mindez kevésnek bizonyult.

Regionálisan nem ment

A vírus a nyár végén kezdett újra felerősödni, egész pontosan augusztus 20-án született újabb rekord, ekkor azonosítottak 123 új fertőzöttet. Ján Mikas országos tisztifőorvos azt ismételgette, hogy a helyzetet ellenőrzésük alatt tartják. A legtöbb beteg akkoriban a külföldről hazatérők között volt, ők pedig továbbfertőzték az otthoni kapcsolataikat. A kormány úgy igyekezett fékezni a fertőzés terjedését, hogy a regionális közegészségügyi hivatalok dolgozóinak segítségével próbálták feltárni, kivel léptek kapcsolatba a külföldről hazaérkező betegek. Ezeket a személyeket karanténba küldték.

A járványbizottság az így nyert adatok segítségével lokális gócpontokat tartott számon, majd létrehozta Szlovákia „regionális jelzőlámpáját”. Az elképzelés az volt, hogy azokban a járásokban, ahol magas a fertőzöttség aránya, szigorúbb intézkedéseket vezetnek be.

A rendszer körülbelül másfél hónapig működött, és ez idő alatt viszonylag szabadon mozoghattak az emberek. Az éttermek, a kocsmák, a bárok és az edzőtermek is működhettek, enyhébb korlátozások mellett. Az iskolákat is megnyitották, holott szeptemberben már a napi 200–300 fertőzött sem okozott nagyobb meglepetést. A határellenőrzés szintén csak véletlenszerűen zajlott.

Végül bebizonyosodott, hogy a regionális közegészségügyi hivatalok messze nem rendelkeznek elegendő dolgozóval ahhoz, hogy a járvány növekedésével azonosítani tudják a kontaktusszemélyeket. A regionális jelzőlámpa ötletét is elvetették, miután a vírusadatok már rémisztő magasságokba emelkedtek.

Emberi tényező

Igor Matovič hetekig halasztgatta az országos szigorítások bevezetését, inkább az emberek felelősségérzetére próbált hatni. Mindenkit arra kért, hogy kerüljék a tömegrendezvényeket és viseljék a szájmaszkot. Ami azonban az első hullám idején bevált, az a másodikban már nem, az emberek ugyanis kevésbé tartottak a koronavírustól, mint tavasszal.

Ennek paradox módon éppen a sikeres járványkezelés lehet az egyik oka. A járvány az első hullám idején ugyanis viszonylag kevés embert érintett közvetlenül, a nehéz anyagi helyzet annál inkább. A lakosságot valószínűleg az Egészségpolitikai Intézet borús előrejelzései is megrémisztették. Ennek volt köszönhető, hogy a többség akkoriban komolyan figyelt a járványügyi intézkedések betartására.

A Szlovák Tudományos Akadémia az utóbbi fél évben többször is készített felmérést az emberek vírushoz való hozzáállásáról, és ahogy múltak a hónapok, úgy kezdett el egyre több ember tiltakozni a szigorítások ellen (a legutóbbi felmérésben már csak az emberek 29,9 százaléka volt elégedett a kormány intézkedéseivel, áprilisban még 53,4 százalék). A helyzeten az sem segített, hogy a felelősséget hangsúlyozó miniszterelnököt a járványhelyzet közepén egy esküvőn kapták lencsevégre, ahol saját maga sem viselt maszkot.

Az összeomlás szélén

A helyzet odáig fajult, hogy október 15-én a kormány kénytelen volt ismét országos szigorításokat hozni. Tették ezt azután, hogy az egészségügyi intézmények jelezték, az összeomlás szélén állnak. Jelenleg több mint 1800 személyt kell kórházban kezelni, közülük 1500-nál már kimutatták a fertőzést. Az utóbbi hetekben több kórházból is olyan hírek érkeztek, hogy megtelnek a koronavírus-fertőzöttek számára kialakított ágyak. Erről számolt be nemrég a bártfai, újonnan pedig a komáromi kórház is. A gondot nemcsak az ágyak okozzák, hanem az is, hogy az orvosok és a nővérek jelentős része megfertőződött. Marek Krajčí tájékoztatása szerint jelenleg mintegy 2500 egészségügyi dolgozó van karanténban.

Arról nem is beszélve, hogy az osztályok átalakítása miatt a kevésbé sürgős műtéteket valószínűleg el kell halasztani, így azok is rosszul járnak, akiknek valamilyen régóta tervezett beavatkozáson kellene átesniük. Az első hullám idején mi is beszámoltunk arról, hogy 2-3 hónappal eltolódtak a műtétek, és azt még senki sem tudja megmondani, hogy ezúttal milyen lesz a helyzet.

A szlovák „atombomba”

Matovič az országos szintű korlátozások mellett bejelentett egy olyan tervet, amelyet még egyetlen másik országban sem kíséreltek meg: antigéntesztek segítségével letesztelni az ország csaknem teljes lakosságát. Az elképzelés hatalmas vitát váltott ki, sok szakértő nem tartotta jó ötletnek a projektet. Egyrészt a terv kivitelezését, másrészt az antigéntesztek megbízhatóságát bírálták.

A miniszterelnök azonban kitartott az elképzelés mellett, és a hadsereg irányításával levezényelték a műveletet. Az úgynevezett nulladik körben, amelyet Árva vidékén és Bártfán tartottak, több mint 140 ezer ember vett részt a tesztelésen. Egy héttel később az első körben több mint 3,6 millióan mentek el a mintavételre, a második körben pedig több mint 2 millióan.

A kormány utólag rendkívül sikeresnek nevezte a műveletet, a miniszterelnök pedig már egyenesen arról beszélt, hogy a vírusadatok visszaszorításában rendkívül nagy szerepet játszott a tesztelés. A szakértők azonban úgy vélik, hogy az országos mintavétel eredményei csak a következő hetekben mutatkozhatnak meg a vírusadatokban, jelenleg pedig a tesztelés előtt bevezetett intézkedések következményeit látjuk.

Ennek ellenére a külföldi országok is fontolgatják a tömeges szűrést. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Infektológiai Intézetének főorvosa a Napi.hu beszámolója szerint úgy fogalmazott, hogy a tömeges tesztelés jó ötlet, de önmagában nem oldja meg a helyzetet, hiszen csak akkor lehet hatásos, ha a pozitív eseteket el lehet különíteni, fel lehet kutatni a kapcsolataikat, ezzel megfékezve a fertőzési láncot.

Felcsillant a remény

Itt tartunk jelenleg: a napi fertőzöttek száma átlagban meghaladja a kétezret, egyre többen kerülnek kórházba, és a halálesetek száma is folyamatosan nő. Az egészségügyi miniszter szerint azonban sikerült elkerülnünk a legrosszabbat, hiszen az utóbbi két hétben a járványgörbe már kedvezőbb tendenciát mutat.

A járvány teljes felszámolásában viszont csak a vakcina segíthet. Ebből a szempontból is jó híreket hallhatunk az utóbbi napokban, hiszen a Pfizer és a BioNTech közös vakcinajelöltje állítólag 90 százalékban hatékonynak tűnik, s nincsenek mellékhatásai. Az oltást akár év végén elkezdhetik gyártani.

Matovič szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy decemberben mindenki hozzájuthat a vakcinához. A kormányfő úgy véli, ha az oltás sikeres is lesz, legalább még fél év kell ahhoz, hogy Szlovákia elegendő mennyiséget kapjon belőle. Addig pedig nem marad más, mint az emberek felelősségteljes magatartása.