Könyvkultúra New Yorkban

Fiatal felnőtt koromban a nagyim egyszer azt találta mondani, miután megszemlélte a szobámat, hogy most már aztán van elég könyvem, és nem kell újakat vásárolni. Emlékszem, nehéz volt megértenem, hogyan is gondolta, amit mondott, mert számomra az, hogy valakinek elég könyve van, egyszerűen felfoghatatlan.

Fiatal felnőtt koromban a nagyim egyszer azt találta mondani, miután megszemlélte a szobámat, hogy most már aztán van elég könyvem, és nem kell újakat vásárolni. Emlékszem, nehéz volt megértenem, hogyan is gondolta, amit mondott, mert számomra az, hogy valakinek elég könyve van, egyszerűen felfoghatatlan.

New York

az olyanok számára, mint én, maga a paradicsom. Először is: a közeli környékemen három könyvesbolt található. Az egyik egy nagy lánc része (Barnes and Noble), a másik egy kis bolt, melyben leginkább a helyi intelligencia szeret magas kultúrájú könyveket vásárolni, a harmadik pedig egy antikvárium, amely két részből áll: az egyikben művészi könyveket találhatunk, a másikban pedig minden mást, többek között új könyveket is.

Az antikvárium hamar a városnegyed része lett, és az emberek elhalmozzák fölös (?) könyveikkel, amelyekért átlagban egy dollárt kapnak (vagy egy helyben levásárolható utalványt), hogy mások öt-hat dollárért megvehessék. A kínálatból lemérhető, hogy errefelé sok a szerkesztő, és azok az emberek is nagy számban laknak itt, akiknek a kiadók véleményezésre elküldik a még meg nem jelent könyveket — mert ezek, bár nem lenne szabad eladni őket, szép számban forognak a bolt polcain. A nagy halmokban álló, árazásra váró könyvek meg arra utalnak, hogy valaki ide hozta rokona hagyatékát. A bolt alkalmazottaival hamar össze lehet barátkozni, szívesen beszélgetnek, rendelnek könyvet és adnak tanácsot könyvügyekben.

A helyi kis könyvesbolt,

amelyet az emberek csak Community Bookstore-nak neveznek, az antikváriumnál is kisebb helyet foglal el. Az emberek mégis nagyon szeretik, mert csak válogatott könyveket kínál, itt nincs Danielle Steele vagy Stephen King. A bolt nem meggazdagodni akar elsősorban, hanem jó könyveket eladni azoknak, akiket ilyesmi érdekel. Rendszeresen rendeznek író-olvasó találkozókat a kis kávéházban, amely a bolt hátsó részét képezi, és ahol a nap minden szakában lehet találni újságot vagy könyvet olvasó és kávét vagy teát iszogató embereket. Délután a néhány asztalka megtelik gyerekekkel, akiknek szüleik olvasnak fel az erre a célra kirakott könyvekből, de az is előfordul, hogy szülő és gyermek külön olvasgat, nagyon is nagyvárosi módra.

Nagy könyvesboltláncból

kettő van igazán jelen New Yorkban. Az egyik a Barnes and Noble (B&N), a másik pedig a Borders. A B&N 25 dolláros évi tagsági ellenében 10 %-os engedményt ad minden vásárlás alkalmával. A másik nagy csali a leszállított árú könyvek részlege, ahová minden alkalommal ellátogatok, és ezzel nem vagyok egyedül. Itt ugyanis 25 dolláros kemény kötésű könyvet lehet négy-öt dollárért, valamint 15 dolláros puha fedelű könyvet három-négy dollárért kapni. A B&N a könyveken kívül egy viszonylag tágas kávézót is kínál, amely még a bolt nyitása előtt, reggel 8-kor nyit, és ahol az emberek a boltban található könyveket és lapokat, vagy saját olvasnivalójukat bújják. Általában halk komolyzene szól, és ha az emberek beszélgetnek, azt csendesen teszik, így ez ideális hely tanuló diákok számára is. Sokan, engem beleértve, könyvtár módjára használják a B&N-t. Itt ugyanis órákig lehet, nemcsak a kávézóban, hanem a bolt területén elhelyezett fotelok valamelyikében üldögélni, egy-egy könyvet vagy folyóiratot olvasni anélkül, hogy meg kelljen venni. A nagy hálózatok egy másik kiváltsága, hogy ide bármilyen olyan könyvet vissza lehet hozni, amelyet a bolt forgalmaz, és ha nincs meg az eredeti számlánk, akkor levásárolhatjuk a könyv árát (feltéve, természetesen, hogy jó állapotban van). A B&N is rendszeresen hoz írókat boltjaiba, és ezek egyrészt helyiek, másrészt bestsellerek szerzői. Havonta egyszer bárki részt vehet egy az írást gyakorlók számára rendezett találkozón, amely keretében tanár vezetésével rövidprózákat írnak a résztvevők és ezeket a végén megosztják a többiekkel.

A rivális Borders más taktikát választott az emberek vásárlási kedvének emelésére, mégpedig e-mailen heti egy alkalommal küldött engedményutalvány formájában. Általában csütörtökön megjelenik a postaládában az e-mail, amely 15—30%-os utalványt tartalmaz egy könyvre, CD-re vagy bármire, ami a boltban található, általában vasárnapi lejárattal. Itt is lehet kávézóban ücsörögni, ismert írókkal találkozni és zenei produkciókat hallgatni.

Manhattanben

egy óriási, többnyire használt könyveket árusító bolt is van, a Strand, valamint több kisebb könyvesbolt, amelyeket általában a helyben lakók hűsége tart életben. Nagyon nehéz hasznot hozó könyvesboltot fenntartani New Yorkban, és az itteni emberek tudják, hogy ha a kis boltok bezárnak és csak a nagyok maradnak, az nekik is nagy veszteséget jelentene, így akkor is a kis boltokban vásárolnak, ha ugyanazt a könyvet a nagyokban olcsóbban kapnák meg.

És ha már az áraknál tartunk, meg kell említeni az Amazon céget, amely elsőként indította be az interneten keresztüli könyveladást. Mivel nem kell boltokat fenntartania, az Amazon.com átlagban 30%-kal olcsóbban kínálja a könyveket, mint a boltok. Ráadásul ha a rendelés összege meghaladja a 25 dollárt, a postaköltséget is ők állják.

Mit csinál a könyvszerető ember azon kívül, hogy rendszeresen böngészi könyvesboltjai polcait? Lapokat rendel. Először is a The New York Times vasárnapi kiadásának egyik melléklete, a Book Review kizárólag könyvkritikákat tartalmaz. A kéthetente megjelenő The New York Review of Books viszont hatvan nagy méretű oldalon kínál hosszú könyvelemzéseket. Ezenkívül főleg a nyugdíjasok és nem dolgozók könyvklubokat alakítanak és ezek keretében párhuzamosan olvasnak egy-egy könyvet, amelyet havonta egyszeri találkozásuk alkalmával megvitatnak. Ezek a társaságok informális módon jönnek létre, és a tagok váltják egymást a találkozók megszervezésében saját otthonukban. A könyvipar viszont komolyan veszi őket, és a kiadók könyvklubok számára kialakított kérdéseket és más segítséget kínálnak a legnépszerűbb könyvekkel kapcsolatban.

Nagyon is amerikai jelenség az itteni show-k nagyasszonya, Oprah Winfrey könyvklubja. Winfrey aszszony könyvválasztéka viszont nem az amerikai tömegkultúrára vall, hiszen az Anna Karenina, Steinbeck és Ellie Wiesen könyvei nem éppen könnyű olvasmányok, mégis sok millió néző veszi meg és olvassa el őket kedvenc beszélgetőshow-juk házigazdája kedvéért, ami senkinek sem árt, nem csak az amerikaiaknak.

Molnár Miriam

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?